tag:blogger.com,1999:blog-67442359355864134042024-03-13T22:39:08.039-07:00| ඉතිහාසය වෙනස් කළ මිනිස්සු |Great Men Who Shaped the History of the Worldමාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.comBlogger21125tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-84908833518357627302018-05-12T20:43:00.006-07:002019-03-03T01:31:08.720-08:00රෝමය නිල අධිරාජ්යයක් කළ ඔගස්ටස් සීසර් (ඔක්ටේවියන්) | ක්රි. පූ. 63 - ක්රි. ව. 14<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjic-JzlFQjs230bSBksmzEuMFdYNCToZu8KgVK8therr1rzQCVRGuE9WzGNDV3IlsAa-9DJMfTysKsRef79BMzcYmB-pKToY5QcHPzZZDKR64QJ9_s9Y_4LCcQcIZvLQ-XpeEAc6sE909d/s1600/prima-porta.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1326" data-original-width="1600" height="331" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjic-JzlFQjs230bSBksmzEuMFdYNCToZu8KgVK8therr1rzQCVRGuE9WzGNDV3IlsAa-9DJMfTysKsRef79BMzcYmB-pKToY5QcHPzZZDKR64QJ9_s9Y_4LCcQcIZvLQ-XpeEAc6sE909d/s400/prima-porta.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;">රෝම අධිරාජ්යයේ දේශසීමා පුළුල් කළ ජුලියස් සීසර් රෝමයේ පළමු පූර්ණ බලධාරි පාලකයා බවට පත් විය. එහෙත් ඔහුගේ බෑණනුවන් වන ඔක්ටේවියන් ක්රි. පූ. 27 දී බලයට පැමිණෙන තෙක් රෝමය නිල වශයෙන් අධිරාජ්යයක් ලෙස ප්රකාශයට පත් වී නොතිබුණි. ඔක්ටේවියන් උපන්නේ, කේයස් ඔක්ටේවියස් සහ ඇටියා යුවලට පුත් ව ය. ඔක්ටේවියන්ගේ මව වූ ඇටියා, ජූලියස් සීසර්ගේ සහෝදරියක වන ජූලියාගේ දියණියක වූවා ය. සිය මාමණ්ඩිය ඝාතනයට ලක්වන විට ඔහුගේ වයස අවුරුදු 30 ක් විය. <br /><br />ජූලියස් සීසර් විසින් සිය අනුප්රාප්තිකයා ලෙස ඔක්ටේවියන් නම් කර තිබුණි. එහෙත් සිය මාමණ්ඩියගේ අනුගාමිකයන් මෙන් ම එදිරිවාදීන්ගේ ද විරෝධතාවයන්ට මුහුණ දීමට ඔක්ටේවියන්ට සිදු විය. අනතුරුව ත්රියාධිපත්යයක හෙවත් ත්රිපුද්ගල පාලන කමිටුවක සාමාජිකයෙක් වශයෙන් රෝමය පාලනය කිරීමට ඔක්ටේවියන් එකඟ විය. එහි අනෙකුත් සාමාජිකයන් වූයේ මාකස් ලෙපිඩස්, (ක්රි. පූ. ?-13) හා සීසර්ගේ විශ්වාසවන්ත ම සෙනෙවියකු වූ මාක් ඇන්ටනි ය. (ක්රි. පූ. ? - 42). සීසර් ඝාතනය සඳහා කුමන්ත්රණය කළවුන් අතරින් දෙදෙනකු වූ ගේයස් කැසියස් හා මාකස් ජූනියස් බ්රෑටස් විසින් ඇති කරන ලද සිවිල් යුද්ධයකට මුහුණ දීමට මෙම ත්රියාධිපත්යයට සිදු විය. ඔවුන්ට අවශ්ය වූයේ රෝමයේ සමූහාණ්ඩුව නැවත ස්ථාපනය කිරීමට යි. ඔවුන්ගේ පරාජයෙන් පසු ත්රිපුද්ගල පාලන කමිටුව, අධිරාජ්යය භූගෝලීය වශයෙන් කොටස් තුනකට වෙන් කොට පාලනය කිරීමට කටයුතු කළ අතර ඔක්ටේවියන්ට යුරෝපය ද, ලෙපිඩස්ට අප්රිකාව ද, ඇන්ටනිට ඊජිප්තුව ද පාලනය සඳහා හිමි විය. <br /><br />දේශීය රාජාණ්ඩුව රෝම පාලනයට නතු වූ ඊජිප්තුවේ අගනුවර වූ විශ්වදේශී ඇලෙක්සැන්ඩ්රියාව සිය බල කේන්ද්රස්ථානය වශයෙන් ස්ථාපනය කරගත් ඇන්ටනි ඊජිප්තුවේ රැජින වූ ක්ලියෝපැට්රා (ක්රි. පූ. 69-30) සමඟ පෙමින් වෙලී ඇය විවාහ කර ගත්තේ ය. සිය අනුප්රාප්තිකයන් වශයෙන් දරු තිදෙනා නම් කළ ඇන්ටනි විශාල වියදමක් දරමින් සිය බිරිඳට නිරන්තරයෙන් තිළිණ ප්රදානය කෙළේ ය. මේ හේතුව නිසා, ඔහු ත්යාගයක් වශයෙන් රෝමය ඇයට ප්රදානය කිරීමට යන බවට කටකථාවක් ද පතළ විය. මේ බව සැලවුණු ඔක්ටේවියන් ඉන් කිපී වහා ම ඇන්ටනිට විරුද්ධව යුද ප්රකාශ කෙළේ ය. දෙපාර්ශ්වය ක්රි. පූ. 31 දී ඇක්ටියම් සටනේ දී මුහුණට මුහුණ හමු වූ අතර එහි දී ඇන්ටනි සහ ක්ලියෝපැට්රාගේ සේනාවෝ පරාජයට පත් වූ හ. ශේෂ වූ සේනාව ද රැගෙන ඔවුන් ඊජිප්තුවට පලා යන අතර ඔක්ටේවියන් ඔවුන් පසුපස ලුහු බැඳ ගියේ ය. තම අභිප්රාය ඉටු නොවන බව අවබෝධ කරගත් ඇන්ටනි සහ ක්ලියෝපැට්රා ක්රි. පූ. 30 දී දිවි නසා ගත් හ. <br /><br />ක්රි. පූ. 29 දී පෙරළා රෝමයට පැමිණි ඔක්ටේවියන්, ඔගස්ටස් සීසර් යන නව නාමය ලබා ගනිමින් තමා රෝමයේ අධිරාජයා බවට ප්රකාශයට පත් කෙළේ ය. ඔහුගේ පාලනය යටතේ රෝම අධිරාජ්යය දැඩි විනයකට යටත් කරන ලද අතර එය මධ්යගත ව පාලනය වන රාජාණ්ඩුවක් බවට පත් විය. හේ ලතින් භාෂාව සහ රෝමානු වර්ණ මාළාව සමස්ත යුරෝපයේ ම සම්මතය බවට පත් කෙළේ ය. ඔක්ටේවියන්, ඔගස්ටස් සීසර් බවට පත් වීමට පෙර ද රෝමය අධිරාජ්යයක් වශයෙන් නාමික ව පැවතිමුත්, එය අධිරාජ්යයක් වශයෙන් නිල වශයෙන් ප්රකාශයට පත් කරන ලද්දේ ඔගස්ටස් විසිනි. ඉන් අනතුරු ව එළැඹි ලතින් බසින් ‘පැක්ස් රොමානියා’ ලෙස හඳුන්වනු ලබන සාමකාමී සමය ලොව පුරා බල පැවැත්වුණේ ඔහුගේ රාජ්ය කාලය තුළ දී ය. <br /><br />බලසම්පන්න කේවල නායකත්වයක් යටතේ එක් සේසත් වූ රෝමය සංස්කෘතික වශයෙන් හා වාණිජමය වශයෙන් අතිශය සමෘද්ධිමත් භාවයකට පත් විය. කලාව හා සාහිත්යය රෝම ජන ජීවිතයේ වැදගත් අංගයක් බවට පත් වූ අතර රෝම නගරයේ මෙන් ම සමස්ත යුරෝපය පුරා, මංමාවත්, පාලම්, වාරිමාර්ග, රංගමණ්ඩප, තට්ටු නිවාස හා මහජන ගොඩ නැගිලි ආදිය ඉදිකිරීම සඳහා යෝධ ව්යාපෘති බිහි වන්නට විය. ‘ගඩොලින්’ තැනූ රෝමයක් උරුමයෙන් ලත් ඔක්ටේවියන් ‘කිරිගරුඬින්’ තැනූ රෝමයක් ඉතිරි කොට ගිය බවට කියමනක් තිබේ.</span><br />
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxPG-AwputygEnBxk2FGBi2aqp1ZRrli6G_VPflsQWqGoy42TTEMyDSiDB5uxb4lNr8xacaKDpKe00KQLLbvwqYAFK5DOOiOdB6it4hCvqPFqpp14cq6AG8NpRxhAgWgCaKSCIqvZ6qs1F/s1600/the-age-of-augustus-the-birth-of-christ.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="640" data-original-width="1280" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxPG-AwputygEnBxk2FGBi2aqp1ZRrli6G_VPflsQWqGoy42TTEMyDSiDB5uxb4lNr8xacaKDpKe00KQLLbvwqYAFK5DOOiOdB6it4hCvqPFqpp14cq6AG8NpRxhAgWgCaKSCIqvZ6qs1F/s400/the-age-of-augustus-the-birth-of-christ.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-34273215632784610192017-08-13T20:07:00.003-07:002018-05-12T20:49:15.684-07:00රෝම අධිරාජ්යයේ නිම්වළලු පුළුල් කළ ගේයස් ජූලියස් සීසර්. | (ක්රි. පූ. 102-44) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXreItUYnGPAXNOuzc0UCaDXM3rimY0qDDvPpNAS2v9Rik2k1rdlSB7OlilMJQDs23sBdwMXHzZ61Pws7EhJXsS80KIbNS0f5YFgB7FXXh3UYHvsvBAjr_jZHvZ_BzA0V8VxQP1k2WcXOz/s1600/C%25C3%25A4sar.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1298" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXreItUYnGPAXNOuzc0UCaDXM3rimY0qDDvPpNAS2v9Rik2k1rdlSB7OlilMJQDs23sBdwMXHzZ61Pws7EhJXsS80KIbNS0f5YFgB7FXXh3UYHvsvBAjr_jZHvZ_BzA0V8VxQP1k2WcXOz/s320/C%25C3%25A4sar.jpg" width="259" /></a></div>
<span style="font-size: large;">ප්යුනික් යුද්ධයේ දී (ක්රි. පූ. 264-146) කාතේජ් නුවර ලද පරාජයත් සමඟ මධ්යධරණී කලාපය රෝමවරුන් ගේ පාලනයට නතු විය. රෝම නායකයන් ගේ ආකල්පය වූයේ ලෝකයේ හැකි තරම් විශාල භූමි ප්රමාණයක් යටත් කරගෙන පාලනය කිරීමේ වරම දෛව නියමයෙන් තමනට හිමි වී තිබෙන බවකි. මෙම ආකල්පය යථාර්ථයක් බවට පත් කෙළේ ඉන් පෙර කිසි දාක කිසි දු රෝම අධිරාජයකු විසින් රැගෙන නොගිය තරම් ඈතට රෝම අධිරාජ්යයේ ප්රත්යන්ත දේශ සීමා විහිදුවා ලූ ජූලියස් සීසර් විසිනි. ඔහු ජීවත් ව සිටින කාලය තුළ රෝමය පැවතියේ සමූහාණ්ඩුවක් වශයෙන් පමණක් වූ අතර නිල අධිරාජ තනතුර ඇති වූයේ ද ඔහු ගේ මරණයෙන් පසුව ය. එතෙකුදු වුව, පුරාවෘත්ත, කාව්ය, සහ ශේක්ස්පියර් නෘත්යයන් මඟින් අමරණීයත්වයට පත් කරන ලද ජූලියස් සීසර්, රෝමයේ බිහි වූ උත්කෘෂ්ටතම ‘අධිරාජයා’ වශයෙන් සලකනු ලැබේ. <br /><br />කුලීන පවුලක පුත් ව උපන් සීසර්, රෝම යුද හමුදාවට බැඳී ආසියාවේ දී විශිෂ්ට දස්කම් දක්වා වික්රමාන්විත භාවය සඳහා ලැබෙන ඉහළ ම පදක්කම වූ ‘ප්රජා කිරුළ’ ද ලබා ගත්තේ ය. පෙරළා සිය රට පැමිණි සීසර් දේශපාලනයට ප්රවිශ්ට වී වයස 34 දී රාජ්ය භාණ්ඩාගාරික වශයෙන් පත් වූ අතර වයස 39 දි ප්රධාන ප්රීස්ටැට් වරයාද වයස 43 වන විට රාජ්යතාන්ත්රිකයකු බවට ද පත් විය. <br /><br />රෝමයේ බලය හා ශ්රී විභූතිය මෙන් ම සිය පෞද්ගලික යශෝ කීර්තිය වර්ධනය කිරීමේ අරමුණින් සීසර් උතුරු දෙසට සාර්ථක හමුදා මෙහෙයුමක් දියත් කෙළේ ය. ක්රි. පූ. 58 හා 55 අතර දී ඔහු ගෝල් (වර්තමාන ප්රංශය) හෙල්වෙටි (ස්වට්සර්ලන්තය) හා බෙල්ජිකා (බෙල්ජියම) නගර ජයගත්තේ ය. බ්රිතාන්යයෙන් ද බොහෝ ප්රමාණයක් ආක්රමණය කර අත්පත් කර ගත් හේ රයින් ගඟ තරණය කොට ජර්මානුන් හා සටන් වැදුණේ ය. <br /><br />සීසර් වීරයකු ලෙස රෝමයට ආපසු පැමිණියත් ජෙරුසලම යටත් කළ රෝම ජනරාල්වරයා වූ පොම්පේ (ක්රි. පූ. 106-48) සමඟ දේශපාලන ගැටුමක් ඇතිකර ගත්තේ ය. ප්රධාන කොන්සල් ධූරය හෙබ වූ පොම්පේ විවාහ වි සිටියේ සීසර් ගේ දියණිය වූ ජූලියා සමඟ ය. සීසර් කොන්සල් ධූරය තමාට ලබා දෙන මෙන් ඉල්ලා සිටිය ද එය ලැබුණේ පොම්පේට ය. <br /><br />එවකට පැවති නීතිය අනුව ජනරාල්වරුන්ට තම හමුදා රෝම නගරය තුළට ගෙන ඒම තහනම් වූ අතර එම හමුදාවන් රුබිකෝන් ගංගාවට උතුරින් නවතා තැබිය යුතු විය. ක්රි. පූ. 50දී මෙම නීතිය හිතුවක්කාර ලෙස බිඳ දමමින් සීසර් රුබිකෝන් ගඟ තරණය කර රෝමයට ඇතුළු වූයේ කුමන්ත්රණයක් දියත් කරමිනි. පොම්පේ නිලයෙන් පහ කළ සීසර්, සමූහාණ්ඩුව ද අහෝසි කර ඔහු සැලසුම් කළ පරිදි ම රෝමයේ ඒකායන පාලකයා බවට පත් වූයේ ය. ග්රීසිය පුරා රෝම පාලනය තහවුරු කළ හේ සිරියාවට සහ ඊජිප්තුවට එරෙහි ව විජයග්රාහී සටනක් දියත් කෙළේ ය. ක්රි. පූ. 46 දී පෙරලා රෝමයට පැමිණ එහි නිත්ය ඒකාධිපති පාලකයා බවට පත් වූ සීසර්, මහා ඇලෙක්සැන්ඩර්ටත් වඩා ප්රබල වූ ඉතිහාසයේ විශිෂ්ටතම ම විජයග්රාහකයා ලෙස රෝමය පාලනය කෙළේ ය. <br /><br />ඔහු හා වෛර බැඳගත් සගයකු වූ මාකස් ජූනියස් බ්රෑටස් (ක්රි. පූ. 85-42) අතින් ක්රි. පූ. 44 මාර්තු 15 දින රෝමානු සෙනේට් සභාවේ දී ඝාතනයට ලක් වන තුරු ම සීසර් රෝමයේ අනභිභවනීය පාලකයා වූයේ ය. <br /><br />ජුලියස් සීසර් රෝමයේ පමණක් නොව සමස්ත යුරෝපා ඉතිහාසයේ ම ගමන් මඟ විශාල වශයෙන් වෙනස් කෙළේ ය. රෝමය තුළ සමූහාණ්ඩුව අහෝසි කළ හේ තත්වාකාර අධිරාජ තනතුරක් නිර්මාණය කෙළේ ය. සීසර් ගේ මරණයෙන් වසර 14 කට පසු බලයට පත් ඔහු ගේ බෑණනුවන් වූ සීසර් ඔගස්ටස් විසින් එම අධිරාජ තනතුර නිල තත්වයකට පත් කරන ලද්දේ ය. සීසර් බලය හඹා ගෙන නැගී ආ අවදියේ රෝමය, මධ්යධරණී ප්රදේශයේ ප්රධාන දේශපාලන බලවේගය බවට පත් ව තිබුණි. ඔහු ගේ මරණය සිදු වන විට රෝමය යුරෝපයේ පමණක් නොව ඇතැම් විට මුළු ලෝකයේ ම ප්රථම සුපිරි බලය බවට පත් ව තිබුණේ ය.</span><br />
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwimeyOC7SFBfMENXy2Vh9fU9gVES_3xBbI1GMzKo-DXv_GI6LfsShzonR2pucoWWOPC6z8OfRnFmV_rUKUqKQnXvgB8Q1-FQ0RjbH1MHcf4B5dR0A6drIbKlfsfZoJmzIIquDemfWMkgF/s1600/assassination-of-julius-caesar-painting.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="853" data-original-width="1280" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwimeyOC7SFBfMENXy2Vh9fU9gVES_3xBbI1GMzKo-DXv_GI6LfsShzonR2pucoWWOPC6z8OfRnFmV_rUKUqKQnXvgB8Q1-FQ0RjbH1MHcf4B5dR0A6drIbKlfsfZoJmzIIquDemfWMkgF/s400/assassination-of-julius-caesar-painting.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-4393349597519482242016-11-12T23:04:00.000-08:002016-11-12T23:04:28.653-08:00චීනය එක් සේසත් කළ ෂි හුවාන් ටී | (ක්රි. පූ. 259-210 ) <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjS5BuiYvvPPmIKKwwM7G7AWmCmKNohYyk1pNnvR7PARc7gf7DWYqFGUzme8TVo5YylZK5C2Z4BA61jqx3ZZzRds2Mifa5nTM8skdIQ5h5Xb4x14ceXAlLWGJiafWyBMeRieFWmxHvh7uar/s1600/shih-huang-ti-259-210-bc-granger.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjS5BuiYvvPPmIKKwwM7G7AWmCmKNohYyk1pNnvR7PARc7gf7DWYqFGUzme8TVo5YylZK5C2Z4BA61jqx3ZZzRds2Mifa5nTM8skdIQ5h5Xb4x14ceXAlLWGJiafWyBMeRieFWmxHvh7uar/s320/shih-huang-ti-259-210-bc-granger.jpg" width="305" /></a></div>
<span style="font-size: large;">19 වන ශතවර්ෂයට පෙර ලෝකයේ මිනිස් හස්තයකින් බිහි වූ ශ්රේෂ්ටතම ඉංජිනේරුමය ව්යාපෘතිය වූ චීන මහා ප්රාකාරය පිලිබඳ අදහස පහළ වී එහි වැඩ කටයුතු ආරම්භ කළ පුද්ගලයා ෂි හුවාන් ටී ය. ලෝකයේ වැඩි ම ජනගහනයක් සිටින චීනය පළමු වරට එක්සේසත් කළ නායකයා ද ඔහු විය. ඔහු චීන ඉතිහාසයේ ප්රථම අධිරාජයා වශයෙන් සැලකේ. <br /><br />රෝම අධිරාජ්යයේ ස්වර්ණමය අවධියට පෙර හා පසු යුරෝපය පැවතියේ යම් සේ ද, චීනය ද දේශපාලන වශයෙන් බෙදුණු, එකිනෙකාට රැහැනි වූ යුද නායකයින් විසින් පාලනය කරනු ලැබූ වැඩවසම් නගර රාජ්ය රාශියකින් සම්පිණ්ඩනය වී තිබිණ. මෙම රාජ්යයන් එක්සත් වූ යේ චෞ වංශිකයන් ගේ සමයේ බිහි වූ පොදු සංස්කෘතිය හේතු කොටගෙන වූ අතර එහි සම්භවය සිදු වූයේ ක්රි. පූ. 770 ට පසු යැංසි ගං මිටියාවතේ ය. එමගින් චීනයේ සෙසු ප්රදේශ සියල්ලකට ම සංස්කෘතික නො එසේ නම් දේශපාලනික වශයෙන් බලපෑමක් සිදු විය.<br /><br />මේ කාලය තුළදී කොන්ෆියුසියස් (කුං ෆු-ත්සු) ගේ උගැන්වීම් ද චීන සංස්කෘතිය වෙත දැවැන්ත බලපෑමක් එල්ල කෙළේ ය. මිලියන 5.2 ක ජනතාවක් විසින් තවමත් ආගමක් ලෙස අදහනු ලබන කොන්ෆියුසියස් ධර්මයෙන් අවධාරණය කැරුණේ ජාතික මට්ටමින් මෙන් ම පෞද්ගලික මට්ටමින් ද අවිරෝධී හා සාමකාමී සමාජ ක්රමයක් තිබිය යුතු බව ය. කෙ සේ වෙතත් ඔහු ගේ මරණින් පසු චීනය කැබලිවලට කැඩී ගොස් පසමිතුරු රාජ්ය සමයකට (403-221) අවතීර්ණ විය. <br /><br />මෙම පසමිතුරු සමය ක්රි. පූ. 221-210 චින් රාජවංශය පැමිණීමත් සමග ම නිමාවට පත් වූ අතර එම කාල පරිච්ඡේදයේ දී ෂි හුවාන් ටී ප්රථම වරට චීනය එක්සේසත් කිරීමට සමත් විය. චීනයට මධ්යම ආණ්ඩුවක් හඳුන්වා දුන් ඔහු ජනසංගණනයක් ද පැවැත් වී ය. රටේ කාසි භාවිතය, ලිඛිත භාෂාව, නීතිය, හා කිරුම් මිණුම්, ප්රමිතිකරණය කෙළේ ය. එහෙත් ඔහුගේ දුර්වලතාවයක් වූයේ දයා විරහිත ඒකාධිපතියකු ලෙස ක්රියා කරමින් කොන්ෆියුසියානු ධර්මය චීනයෙන් අතු ගා දැමීමට උත්සාහ කිරීම යි. එතෙකුදු එය සාර්ථක වූයේ අර්ධ වශයෙනි. <br /><br />සිය පාලනය වඩාත් ශක්තිමත් කිරීමේ හා මධ්යම ආසියාවේ මොන්ගෝලියානුවන්ගෙන් තම රට ආරක්ෂාකර ගැනීමේ අරමුණින් ඔහු චීන මහා ප්රාකාරය ගොඩනැංවීමට නියම කෙළේ ය. නිත්ය නේවාසික මුරකරුවන් රැඳවූ ස්ථිර මුර කුළුණු වලින් සමන්විත, සැතපුම් 1500 ක් දිගින් යුත් මේ මහා යෝධ ප්රාකාරය හේතුවෙන් එක්සත් චීනයට නො නැසී පැවතීමට හැකි වූයේ ය. <br /><br />ෂී හුවාන්ගේ ඇවෑමෙන් චීනයේ බලයට පත් වූයේ හන් රාජවංශයයි. ඔවුහු ෂි ගේ මධ්යම ආණ්ඩු ක්රමය දිගට ම පවත්වාගෙන ගිය අතර කොන්ෆියුසියානු ධර්මය නැවත ස්ථාපිත කළ හ. හන් රාජවංශය විසින් චීනයේ මැන්ඩරියානු සමාජ හා දේශපාලන ක්රමය ස්ථාපනය කරන ලද අතර එය චීන සමාජයේ මූලික පදනම ලෙස ෂින් (මංචු) රාජවංශය (1644-1912) යටතේ පවා ක්රියාත්මක වෙමින් 1947 දී කොමියුනිස්ට්වාදීන් දේශපාලන බලය අල්ලා ගන්නා තුරු ම අඛණ්ඩ ව පැවතිණ.</span><div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWkKIYxFi64jcZqk1_FrtwpOZVUfD5W1YqFAFhxuB-veG_5p8XS9wotLfe76prrfpKRH3_ND3mvb2AAiQCKBxdlKA1QBUokneFWF4AXcXfC0PgPMsYJ_tcP2JJi_qKV4T4L_6oy_uLC_zQ/s1600/the-great-wall-of-china-is-falling-apart.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWkKIYxFi64jcZqk1_FrtwpOZVUfD5W1YqFAFhxuB-veG_5p8XS9wotLfe76prrfpKRH3_ND3mvb2AAiQCKBxdlKA1QBUokneFWF4AXcXfC0PgPMsYJ_tcP2JJi_qKV4T4L_6oy_uLC_zQ/s400/the-great-wall-of-china-is-falling-apart.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-51084415551654590272016-10-10T18:46:00.002-07:002016-10-12T01:41:16.189-07:00ලීවරයකින් පෘථිවිය සෙලවූ ආකිමිඩීස් | (ක්රි. පූ. 287 - 212)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgX5_TQkTifKMvMQ1EBz_-V0kPrCExWA9HSUFrU_bGqEodZC8RK77LvGujnZWnncd0ljXzp4_IJ27E3D7VZePoqmBujZl3mN3TetdHVoUr5sJ9TSX01zFIMeL1xq5ScLg912GOI3In-Mj5F/s1600/Archemedes.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgX5_TQkTifKMvMQ1EBz_-V0kPrCExWA9HSUFrU_bGqEodZC8RK77LvGujnZWnncd0ljXzp4_IJ27E3D7VZePoqmBujZl3mN3TetdHVoUr5sJ9TSX01zFIMeL1xq5ScLg912GOI3In-Mj5F/s400/Archemedes.jpg" width="266" /></a></div>
<span style="font-size: large;">පුනරුදය සමයට පෙර ලොව වුසූ ශ්රේෂ්ටතම ගණිතඥයා ලෙස සැලකිය හැකි ආකිමිඩීස්, සිසිලි දූපතේ පිහිටි සයිරකියුස් යන ස්ථානයේ උපන්නේ ය. ඇලෙක්සැන්ඩ්රියා නගරය ශාස්ත්රෝද්ග්රහණයේ ජගත් මධ්යස්ථානයක් ලෙස පැවති ස්වර්ණමය යුගයේ දී ආකිමිඩීස් සැමෝස්හි කොනන් යටතේ ඇලෙක්සැන්ඩ්රියා විශ්ව විද්යාලයේ දී විද්යාව හැදෑරී ය. ගණිත විද්යාවේ මූලික තැනුම් ඒකකයන් වන වෘත්ත, කේතු, සිලින්ඩර, පරාවල, තල සහ ගෝලයන්හි ජ්යාමිතියට අදාළ මූලික ප්රමේයයයන් නිර්මාණය කිරීම සඳහා ඔහු පුරෝගාමී විය. <br /><br />තාරකා විද්යාව හැදාරූ ආකිමිඩීස්, අහසේ ගෝලාකාර හා ත්රිමාණ සිතියමක් නිර්මාණය කෙළේ ය. එසේ ම මූලික යන්ත්රයන් වන ලීවරය, කප්පිය හා ඉස්කුරුප්පුව වැනි මූලික යන්ත්ර ගැන පෘථුල ලෙස ලියමින් හේ භෞතික විද්යා ක්ෂෙත්රයේ පුරෝගාමී කටයුතු රාශියකට මුල පිරුවේ ය. ලීවරය භාවිතා කිරීම පිලිබඳව ඔහු ගේ අධ්යයනය කෙතරම් සාර්ථක වුයේ ද යත් වරක් ඔහු පාරට්ටු කෙළේ “මට සිටගෙන සිටින්නට තැනක් දෙන්න, එවිට මම, (ලීවරයකින්) පෘථිවිය සොලවන්නම්” යනුවෙනි. <br /><br />ආකිමිඩීස් ගේ යාන්ත්රික සොයාගැනීම් අතරින් වැදගත් ම උපකරණය වන්නේ ‘ආකිමිඩීස් ඉස්කුරුප්පුව’ යි. ඇළ දොළ ආදී ජල ප්රවාහයන්හි සිට ඉහළ මට්ටමක පිහිටි කෘෂිකාර්මික දිය අගල් වෙත ජලය පොම්ප කිරීම සඳහා සැකසූ භ්රමණය වන පොම්පයක් වශයෙන් මෙය නිර්මාණය කරන ලදි. නොගැඹුරු කෝණයකින් යුතුව ජලයේ ගිල් වූ මෙම ඉස්කුරුප්පුවේ ඕනෑ ම පොටක පහළ දාරය ඊට පහළින් තුබූ පොටෙහි ඉහළ දාරයට පහළින් පිහිටන සේ සකසා තිබිණ. ඉස්කුරුප්පුවේ දණ්ඩ, අක්ෂය වටා භ්රමණය වන විට ඉස්කුරුප්පු පොට ජලය තුළට ගමන් කොට සර්පිලාකාර ව ජලය ඉහළට රැගෙන විත් ඉස්කුරුප්පුව මුදුණින් මුදා හරින ලදි. <br /><br />තරලයන්ගේ ගතිකය පිලිබඳ අධ්යයනයක් සේ සැලකෙන ද්රවස්තිථි විද්යාවේ ද (Hydrostatics) නිර්මාතෘ වූයේ ආකිමිඩීස් ය. වරක් ජල ඔරුවක ස්නානය කරමින් සිටිය දී හේ ‘විස්ථාපනය’ පිලිබඳ මූලධර්මය සොයා ගත්තේ ය. එමඟින් කියවෙන්නේ, ද්රවයක් තුළ බහාලන ලද ඝන වස්තුවක බර, එමගින් විස්ථාපනය වන ද්රවයේ බරට සමාන ප්රමාණයකින් අඩු වන බව යි.<br /><br />ක්රි. පූ. 214 දී රෝමන්වරු සයිරකුස්වලට පහර දෙන විට ආකිමිඩීස් ඉතා ප්රයෝජනවත් යුද උපකරණ රාශියක් සැළසුම් කෙළේ ය. දිගු දුර විදිය හැකි කැටපෝල සහ හිරු එළිය උපයෝගී කරගෙන රෝම නැව් ගිනි තැබිය හැකි කණ්නාඩි ද ඔහු සැලසුම් කෙළේ ය. වසර දෙකකට පසු රෝමන්වරු නගරය ආක්රමණය කළ විට, ආකිමිඩීස් හට කිසිදු හිංසාවක් නොකොට රැක ගැනීමට නියෝග කරන ලදි. කෙසේ වුවත් දිනක් ආකිමිඩීස් වැල්ලේ කෝටු කැබැල්ලකින් අඳිමින් කිසියම් ගණිත ගැටලුවක් විසඳීමට උත්සාහ කරමින් සිටියදී, එයට බාධා කළ රෝමානු පාබල හේවායකුට බැණ වැදුණේ ය. ඉන් කිපුණ හේවායා විසින් මේ ශ්රේෂ්ට මිනිසා එතැන ම මරා දමන ලද බව සඳහන්වේ. මෙම සිදුවීම ගැන ඇසූ මාර්සෙලස් නම් රෝම ජනරාල් වරයා විසින් මේ ගණිතඥයාට ගෞරව පිණිස සොහොන් ගැබක් ඉදි කරන ලදි. </span><br />
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDOF05hIMYlZABu53V6hb-vMhxftOcn5y3NtDvGEYSBUxvEy9QcUqYB5y3oIrugbvis4RKKzqmgxY9MCL040CumPee6UsIiLCAH-YwXNnck6RqQO1VnCfDUWW_5ZOaTMf_hc1D1Hz6zGBu/s1600/Archemedes+2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="356" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDOF05hIMYlZABu53V6hb-vMhxftOcn5y3NtDvGEYSBUxvEy9QcUqYB5y3oIrugbvis4RKKzqmgxY9MCL040CumPee6UsIiLCAH-YwXNnck6RqQO1VnCfDUWW_5ZOaTMf_hc1D1Hz6zGBu/s400/Archemedes+2.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-21787635572245048472016-10-07T22:08:00.000-07:002016-10-07T22:08:17.739-07:00දිග්විජයෙන් ධර්ම විජයට පිළිපන් අශෝක (ධර්මාශෝක) | (ක්රි. පූ. ? - 232)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUZ_Am_cuOw5JHpDLCrdaLkpdFUb0zLgjiUCtP7HtL11AmFgeOhsqsezvPO8PkBCjhNglUsPe7VF-vbjxsbNG0JHUCrs86NGaEkc7WtKS45aJ8-ZgDq9zP2k8fecAfYBOmMIoQnzeRZyU-/s1600/5e4373ab4d1a1bb9e23ca6e25ab4a4ae.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUZ_Am_cuOw5JHpDLCrdaLkpdFUb0zLgjiUCtP7HtL11AmFgeOhsqsezvPO8PkBCjhNglUsPe7VF-vbjxsbNG0JHUCrs86NGaEkc7WtKS45aJ8-ZgDq9zP2k8fecAfYBOmMIoQnzeRZyU-/s400/5e4373ab4d1a1bb9e23ca6e25ab4a4ae.jpg" width="255" /></a></div>
<span style="font-size: large;">අර්ථ විවරණයන්ට අනුව කිසියම් නායකයකුට එසේ විය හැක්කේ, අප ‘නායකත්වය’ යනුවෙන් හඳුනාගනු ලබන බුද්ධියේ සහ බලයේ උත්කර්ෂවත් සංකලනයක් නිසා ය. මිනිස් ශිෂ්ටාචාරයේ මුල් අවදියේ දී නායකයන් සලකනු ලැබූයේ සර්වබලධාරී මෙන් ම යටත්වැසි ජනතාවගෙන් දුරස්ථ වූ කොට්ඨාශයක් වශයෙනි. ඔවුන් අතරින් බොහෝ දෙනකු දිව්යමය බලයක් ඇත්තවුන් සේ සලකනු ලැබූ අතර, දෙවියන් ලෙස සලකනු ලැබූ ඊජිප්තුවේ පාරාවෝ රජවරු මීට නිදසුන් වෙති. රජවරුන් ගේ බලය අසීමිත වූ අතර ඔවුන් රට පාලනය කරන ලද්දේ නියෝග හා තීන්දු ප්රකාශ මගිනි. රජු ගේ නියමය රටේ නීතිය විය. ඇතැම් රජවරු කරුණාවන්ත වූ අතර තවත් අය කෲර වූ හ. එහෙත් බොහෝ දෙනකු රට පාලනය කළේ අයෝමය හස්තයකිනි. එසේ නො කිරීම අවඥාවට ලක්වීමට හෝ ගරු බුහුමන් නොලැබීමට හේතු කාරක වෙතැයි සලකනු ලැබිණ. ඉතිහාසයේ ප්රථම වරට මෙම පිළිගැනීමට පටහැනි ව ක්රියා කළ පාලකයා අශෝක විය හැක. <br /><br />ක්රි. පූ. 300 ට පමණ පෙර, වර්තමානයේ ඉන්දියාව ලෙස හඳුනාගනු ලබන ප්රදේශයේ මෞර්ය වංශිකයකු ව උපන් අශෝක රජු ක්රි. පූ. 273 සිට 232 දක්වා මගධ රාජ්යය පාලනය කෙළේ ය. පසුකාලීන ව ඔහු ගේ අධිරාජ්යය වර්තමාන ඉන්දියාව (දකුණු කොටස හැර) පකිස්ථානය, බංගලාදේශය, හා ඇෆ්ඝනිස්ථානයේ කොටසක් දක්වා පැතිරිණ. ක්රි. පූ. 261දී ඔහු ගේ හමුදාව රුධිරයෙන් නැහැවුණු යුද්ධයකින් කාලිංග දේශය විනාශ කළ අතර මෙහි දී මිනිස් ජීවිත 200,000 ක් පමණ අනතුරට පත් විය. මෙම දුක්ඛ දායක විනාශයෙන් කළකිරීමට පත් අශෝක අධිරාජයා එවන් විනාශයක් මැදින් ලත් ජයග්රහණයක කිසිදු වටිනාකමක් නොමැති බව වටහා ගත්තේ ය. අවසන බුදුදහම වැළඳ ගත් හෙතෙමේ ජාතික ප්රතිපත්තියක් ලෙස දිග්විජය අත් හළේ ය. සත්ව හා මිනිස් බිලි පූජාවන් තහනම් කළ හේ සිය හමුදාව ආරක්ෂක භූමිකාවකට පමණක් සීමාකොට පවත්වා ගත්තේ ය. <br /><br />අශෝක හෘදය සාක්ෂියට එකඟ පුද්ගලයකු බවට පත් වූ අතර ඇතැම් විට ‘සත්යාවබෝධය’ ලත් ලෝකයේ ප්රථම මහේශ්වරයා ඔහු විය හැකි ය. පැවත ආ ක්රමය වෙනස් කළ ප්රථම පාලකයා ද ඇතැම් විට ඔහු විය හැක. දිග් විජය පදනම් වූ ආක්රමණශීලී විදේශ ප්රතිපත්තියක ප්රචණ්ඩ භාවයෙන් අත් මිදීමට අමතර ව හේ සිය දේශීය ප්රතිපත්තීන් ද ප්රතිසන්ධානගත කෙළේ ය. ඒ අනුව ඔහු රටේ පොදු සේවා ව්යාපෘතීන් ආරම්භ කළ අතර, සිය පාලනය යටතේ වූ ජනතාව ගේ සුභ සාධනය සඳහා කටයුතු කරන ආයතන ද පිහිටුවී ය. </span><div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg57gHXvgIv6zwAfj7x9PG6FiCRgdpawOoslGYd6ohkmDVSnCOvR-yZ3nFQLTlXPlKUTgMA9_seQN93anaTTSEdltCq2AB6g0CjhdT0aWAPr8lkrolM6Bk_UkwoWSYzXDQDfl9s0e6fRGJ3/s1600/Slide1501.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="206" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg57gHXvgIv6zwAfj7x9PG6FiCRgdpawOoslGYd6ohkmDVSnCOvR-yZ3nFQLTlXPlKUTgMA9_seQN93anaTTSEdltCq2AB6g0CjhdT0aWAPr8lkrolM6Bk_UkwoWSYzXDQDfl9s0e6fRGJ3/s400/Slide1501.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-29932413862574656032016-10-04T19:00:00.003-07:002016-10-04T19:00:30.470-07:00ලෝකයේ විශාල ම අධිරාජ්යය ගොඩ නැංවූ මහා ඇලෙක්සැන්ඩර් | (ක්රි. පූ. 356-323 )<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxkqtFGUiNjl_15rZJZIBkJ64XDu0B2P5lDGItdlvIOLLWd-tOmlS-_dgbU_SBAvEJPrRhnsu-a5dBCTYRCnPw3GTLRy7qBlXqwY4Hxnya4eVd-qiwXSEcQIhHhFHggeT8ho1UnygipQey/s1600/alexander-the-great.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxkqtFGUiNjl_15rZJZIBkJ64XDu0B2P5lDGItdlvIOLLWd-tOmlS-_dgbU_SBAvEJPrRhnsu-a5dBCTYRCnPw3GTLRy7qBlXqwY4Hxnya4eVd-qiwXSEcQIhHhFHggeT8ho1UnygipQey/s320/alexander-the-great.jpg" width="228" /></a></div>
<span style="font-size: large;">මහා ඇලෙක්සැන්ඩර්, මැසිඩෝනියාවේ 2 වන පිලිප් සහ එපිරස්හි නෙප්ටෝල්මස් ගේ දියණිය වූ ඔලිම්පියාස් යුවලට පුත් ව උපන්නේ ය. ශ්රේෂ්ට නායකයකු වූ පිලිප්, ක්රි. පූ. 336 දී ඝාතනයට ලක් වීමට පෙර මුළු ග්රීසිය ම ඔහුගේ අණසක යටතේ එක් සේසත් කෙළේ ය. ඇතැන්සයේ වුසූ තරුණ ඇලෙක්සැන්ඩර් සිය පියාණන් ගේ සෙවණේ පමණක් නොව සිය ගුරුවරයා වූ මහා දාර්ශනික ඇරිස්ටෝටල් ගේ ඇසුරේ ද හැදී වැඩුණේ ය. දෛවයෙන් ම ශ්රේෂ්ටයකු වීමට නියම වී සිටි ඇලෙක්සැන්ඩර් වයස අවුරුදු 20දී සිය පියා ගේ මරණින් පසු රජකමට පත් වූයේ ය. ඇලෙත්සැන්ඩ</span><span style="font-size: large;">ර් ගේ පාලන කාලය වසර 13 කට සීමා වුවත් එම කාලය තුළ දී මෙතෙක් ලොව නොපැවති තරමේ විශාල අධිරාජ්යයක් ගොඩනැංවීමට ඔහු සමත් විය. <br /><br />ශතවර්ෂයකට පෙර පර්සියානුවන්ට කළ නො හැකි ව තුබූ කාර්යයක් ඉටු කිරීමට ඇලෙක්සැන්ඩර්ට දෛවයෙන් නියම වී තිබිණි. ග්රීසියේ සිට ඉන්දියාව දක්වා විහිදී ගිය, යුරෝපය සහ ආසියාව අතර පිහිටි සුවිසල් අධිරාජ්යයක් හේ ස්ථාපිත කෙළේ ය. ‘මහා ඇලෙක්සැන්ඩර්’ නමින් ඔහු හඳුන්වනුයේ එහෙයිනි. <br /><br />ක්රි. පූ. 333 පැවති ඉසුස් සටනේ දී, පර්සියානු අධිරාජයා වූ 3වන ඩේරියස්, ඔහු විසින් පරාජය කරනු ලැබීමෙන් අනතුරු ව පර්සියන් අධිරාජ්යය කැබලිවලට කැඩී ගියේ ය. පිලිප්ගෙන් තමනට උරුම වූ අධිරාජ්යය හා සසඳන කල එමෙන් 50 ගුණයක භූමි ප්රමාණයකින් ද, 20 ගුණයක ජනගහණයකින් ද සමන්විත අධිරාජ්යයක් වයස 33 වන විට ඇලෙක්සැන්ඩර් පාලනය කළේ ය. ඔහු ගේ බල ප්රදේශයට ග්රීසිය, ඊජිප්තුව, පෙර පැවති පර්සියන් අධිරාජ්යය, සහ අද මැද පෙරදිග වශයෙන් හඳුන්වනු ලබන මුළු භූමි ප්රදේශය ම ඇතුළත් විය. ඔහු උතුරින් යුරෝපයේ ඩැනියුබ් ගඟ දක්වාද, නැගෙනහිරින් ඉන්දියාවේ ගංගා නම් ගඟ දක්වා ද, දුරක් ගමන් කෙළේ ය. ඔහු නයිල් නදියේ ප්රභව ස්ථානය සෙවීම සඳහා අප්රිකාවේ ඈත හිමයට ගවේශක කණ්ඩායමක් පවා පිටත් කර හැරියේ ය. <br /><br />ක්රි. පූ. 323 දී මිය යන විට, මහා ඇලෙක්සැන්ඩර්, ලෝකය එතෙක් දැන සිටි ශ්රේෂ්ටතම සේනාධිනායකයා මෙන් ම අධිරාජ්ය-තනන්නා ලෙස සලකන ලදි. ඉන් ශත වර්ෂ 20ටත් අධික කාලයකින් පසු වර්තමානයේ දී වුව සලකන කල ඔහු ලත් ජයග්රහණයන්ට සමකළ හැකි තරගකරුවන් සිටින්නේ අතළොස්සක් පමණි. <br /><br />ඇලෙක්සැන්ඩර් අතිදක්ෂ මෙන්ම ජනකාන්ත නායකයකු වනවාට අමතර ව ඔහු ගේ අධිරාජ්යයේ වැදගත් දෙයක් වූයේ මෙතෙක් එකිනෙකට වෙන් වෙන්ව පැවති ප්රදේශවල පැවති එකිනෙකට වෙනස් වූ සංස්කෘතීන් අතර පළමුවරට නිදහසේ අදහස් හුවමාරුවක් ඇතිකර ගැනීමට ඉඩ ප්රස්ථාව සැලසීම යි. වෙනත් බොහෝ ජයග්රාහී නායකයින් මෙන් නොව මහා ඇලෙක්සැන්ඩර් තමාට යටත් වූ ප්රදේශවල ජනතාව ගේ අදහස් පිලිගැනීමට කැමති වූවා පමණක් නොව පර්සියානු දේශපාලන සංවිධානවලින් උගත් දේ ක්රියාවට ද නැංවූයේ ය. අනෙක් අතින් ගත් කල ඉන්දියාවේ කලාවට ග්රීක කලාව බල පෑවේ ය. වයස 33 දී සිදු වූ අකල් මරණයට පෙර ඇලෙක්සැන්ඩර් ඊජිප්තුවේ ඇලෙක්සැන්ඩ්රියා නගරය ද ගොඩ නැංවී ය. එහි ස්ථාපනය කළ මහා පුස්තකාලය වසර දහසක් පමණ පුරා පැවතුණ අතර එය ලෝකයේ ශ්රේෂ්ටතම අධ්යාපන මධ්යස්ථානයක් වශයෙන් විකාශනය වූයේ ය. </span><div>
<span style="font-size: large;"><br /></span><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBhOw_xyhgKpWZn2J4qRmHv9hnsrt0q6VbR8I_a-Jks9KyfmJo3XYuoNrBmj4Bqw0eFLbFuwNfex9nhcorn9n8WRpAxsZtP5rLmDDg0XJvYXXY7XXJFfPGCo9XLr5VpEkWVXK6us2u0VLS/s1600/SBTmK7r.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="189" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBhOw_xyhgKpWZn2J4qRmHv9hnsrt0q6VbR8I_a-Jks9KyfmJo3XYuoNrBmj4Bqw0eFLbFuwNfex9nhcorn9n8WRpAxsZtP5rLmDDg0XJvYXXY7XXJFfPGCo9XLr5VpEkWVXK6us2u0VLS/s400/SBTmK7r.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-10073869368570441142016-08-27T11:26:00.001-07:002016-08-27T11:41:58.885-07:00මනුෂ්යත්වය හා ස්වභාව ධර්මය අතර සහසම්බන්ධය ගවේශණය කළ ඇරිස්ටෝටල් | (ක්රි. පූ. 384-322)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn14Aa4bAqeqGxaSdZhVN-JEHYV2hX0SbLyVh5iCk7aXNXbYePsSV-ylqqF7RKQANe5H6t9F2MOGYTvFw9RGU4FdrsEnEopodWqpAimw7JlPAndiV46j52ghPeEOe5jPVxs2WnD-RICfWB/s1600/87984-004-5ADE9ACA.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn14Aa4bAqeqGxaSdZhVN-JEHYV2hX0SbLyVh5iCk7aXNXbYePsSV-ylqqF7RKQANe5H6t9F2MOGYTvFw9RGU4FdrsEnEopodWqpAimw7JlPAndiV46j52ghPeEOe5jPVxs2WnD-RICfWB/s320/87984-004-5ADE9ACA.jpg" width="266" /></a></div>
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif; font-size: large;">ප්ලේටෝ ගේ ශිෂ්යයකු වූ ද, මහා ඇලෙක්සැන්ඩර් ගේ ගුරුවරයා වූ ද, ඇරිස්ටෝටල් ඉතිහාසයේ පහළ වූ ශ්රේෂ්ටතම දාර්ශනිකයන්ගෙන් කෙනෙකි. මනුෂ්යත්වය හා ස්වභාව ධර්මයේ සෑම අංශයක් ම අතර පවත්නා සහසම්බන්ධතාවය පිලිබඳව පළමුවරට පෘථුල ලෙස ගවේශණය කළේ ඇරිස්ටෝටල් විසිනි. ඔහු කාව්ය ශාස්ත්රය, තාරකා විද්යාව හා ජීව විද්යාව මෙන් ම අධ්යාත්මික විද්යාව, සෞන්දර්ය හා තර්ක ශාස්ත්රය පිළිබඳව හදාරා ඒ සම්බන්ධයෙන් දේශන පැවැත්වූයේ ය.</span><br />
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">මැසිඩෝනියානු වෙරළ තීරයේ පිහිටි, ග්රීසියට අයත් ප්රත්යන්ත නගරයක් වූ ස්ටැගිරා හි උපත ලත් ඇරිස්ටෝටල් වයස 17 දී ප්ලේටෝ ගේ ශිෂ්යයකු බවට පත් විය. පළමු ව ශිෂ්යයකු වශයෙන් ද, පසුව ගුරුවරයකු වශයෙන් ද වසර 20 ක කාලයක් ඇතැන්ස්හි පිහිටි ප්ලේටෝ ගේ ශාස්ත්රාලයේ ගත කළ හේ ඇලෙක්සැන්ඩර්ට උගැන්වීම සිදු කළේ මේ කාලය තුළ දී ය. ප්ලේටෝ ගේ අභාවයෙන් පසු ව ඇරිස්ටෝටල් එම ශාස්ත්රාලය හැර ගියත්, ක්රි. පූ. 336 දී මහා ඇලෙක්සැන්ඩර් බලයට පත් වූ පසු නැවත ඇතන්සයට පැමිණියේ ය. මහා ඇලෙක්සැන්ඩර් ගේ අනුග්රහය යටතේ ‘ලයිසියම්’ නමින් තමා ගේ ම ශාස්ත්රාලයක් පිහිට වූ ඇරිස්ටෝටල්, ක්රි. පූ. 336 තෙක් එහි ප්රධානත්වය දැරුවේ ය. </span></span><br />
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">මෙම යුගය තුළ විකාශනය වූ ඇරිස්ටෝටල් ගේ දර්ශනයේ ප්රධාන ස්ථානයක් ගත්තේ තර්ක ශාස්ත්රය පිලිබඳව ඔහු ඉදිරිපත් කළ මූලික මූලධර්ම 6 යි. එ සේ ම ඒවා අධ්යාත්ම විද්යාව, භෞතික විද්යාව, ආචාර ධර්ම විද්යාව, දේශපාලන හා ස්වභාවික විද්යාවන් ගේ ද මූලික ධර්මයන් විය. ස්වභාවික විද්යා ක්ෂේත්රයේ දී ජීව විද්යාත්මක ආදර්ශයන් එකතු කිරීම හා ඒවා ක්රමාණුකූලව වර්ගීකරණය කළ පළමු පුද්ගලයන් අතුරින් ඇරිස්ටෝටල් එක් අයකු විය. ස්වභාව ධර්මය පාලනය කිරීමට දායක වූ සමතුලිත තාවයන් නොහොත් ස්වභාවික ‘නීති’ හඳුනා ගැනීම හා ඒවා ප්රවේශමෙන් විශ්ලේෂණය කිරීම සඳහා ඔහු තුළ පැවති රුචිය මින් පැහැදිලි වේ. පරිපූර්ණ ස්වරූපයන් පිලිබඳ ප්ලේටෝ විසින් උපකල්පනය කරන ලද අතර ඇරිස්ටෝටල් විසින් එය තවදුරටත් සෛද්ධාන්තකරණය කරන ලද්දේ පදාර්ථය යනු පවතින්නක් බැවින් එය ස්වරූපයක් නොමැතිව නොතිබිය හැක්කක් ලෙසය.</span></span><br />
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">ඔහු යෝජනා කළ පරිදි, සියල්ලෙහි පරිසමාත්ම, පිවිතුරු හා පරම ස්වභාවය වන්නේ පරම වික්ඤාණය (Theos) නමින් ඔහු විසින් හැඳින්වූ සහ දෙවියන් ලෙස අප විසින් හඳුනා ගන්නා ප්රපංචය යි. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><br /></span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;">දේශපාලනයේදී ඔහු විසින් හොඳම පාලන ක්රමය ලෙස අනුමත කරන ලද්දේ ප්රජාතන්ත්රවාදයේ හා රාජාණ්ඩුවේ සංකලනයකි. </span></span><br />
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif; font-size: large;">ඇරිස්ටෝටල් දර්ශනය හා විද්යාව මෙන් ම වෛද්ය විද්යාව ද හැදෑරී ය. අධ්යාපන ක්ෂෙත්රයේ විකාශය කෙරහි ඔහු ගේ වූ ප්රධාන බලපෑම වූයේ, මිනිස් සබඳතා සහ ඒ වටා බැඳුණ ලෝකයේ අනෙකුත් ප්රපංචයන් සමග අධ්යයනය කිරීම සඳහා ක්රමානුකූල ක්රමයක් ඉදිරිපත් කිරීම ය. </span><br />
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;">ඇරිස්ටෝටල් ගේ සංකල්පයන් 13 වන ශත වර්ෂයේ දී ශාන්ත තෝමස් ඇක්වයිනාස් විසින් ක්රිස්තියානි දේවධර්මය හා සංකලනය කරන ලද අතර 1135-1204 දී මෙයිමොනයිසිස් විසින් යුදෙව් දේව වාදය සමග ද, 1126-1198 දී ඇවරෝස් විසින් ඉස්ලාම් ආගම සමග ද සංකලනය කරන ලදි.</span></span><br />
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><img border="0" height="297" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL94Oj7BAlz0Za_0dL_ty519AQMCcOlSgeEFwdrf7GOMiNIS3tfIvG3nYwjagV03va6Ze8y_92fdHTvDxysttVCRrmqxV2lOLivU4l0uGxI2hfMmsgozdfXI-sf6boJQE50aWhQq_tlmli/s400/lyceum.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="400" /></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ලයිසියම් ශාස්ත්රාලය</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif; font-size: large;"></span><br /><span style="font-family: "times" , "times new roman" , serif; font-size: large;"></span><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL94Oj7BAlz0Za_0dL_ty519AQMCcOlSgeEFwdrf7GOMiNIS3tfIvG3nYwjagV03va6Ze8y_92fdHTvDxysttVCRrmqxV2lOLivU4l0uGxI2hfMmsgozdfXI-sf6boJQE50aWhQq_tlmli/s1600/lyceum.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span></a>
<span style="font-size: large;"><br /></span>මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-24302264738808442352016-07-21T02:44:00.004-07:002016-07-21T02:46:53.902-07:00කාන්තා විමුක්තිය වෙනුවෙන් කථා කළ ප්ලේටෝ | (ක්රි. පූ. 427-347) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgx4tSEsBH55jPl-8uLAWI5SVUSUSw1wIBtIC8saDmoQtYhSfQZk9CUwIFHjE0aqNub80Yn2kfUV8E9yOzdSCjPoAoCd5fgt1FJVGW1-eFIs2W-pvtqBCclWVueiLKIF1iBun0aLFW2biXc/s1600/plato.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgx4tSEsBH55jPl-8uLAWI5SVUSUSw1wIBtIC8saDmoQtYhSfQZk9CUwIFHjE0aqNub80Yn2kfUV8E9yOzdSCjPoAoCd5fgt1FJVGW1-eFIs2W-pvtqBCclWVueiLKIF1iBun0aLFW2biXc/s320/plato.jpg" width="267" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">සොක්රටීස් ගේ ශිෂ්යයන් අතුරින් වැදගත් ම තැනැත්තා වූ ප්ලේටෝ, ඇතන්ස්හි අවසාන රජ වූ කෝඩ්රස්ගෙන් පැවත එන පෙරික්ටියොන් හා ඇරිස්ටෝන් දෙපලට පුත් ව ඇතීනියානු රදළ පවුලක, උපන්නේය. </span></div>
<br />
<span style="font-size: large;"></span>
<span style="font-size: large;">
</span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">පෙලොපොනේසියන් යුද්ධයේ දී (ක්රි. පූ. 431-404) සටන් කිරීම සඳහා බඳවා ගනු ලැබූ ප්ලේටෝ වයස අවුරුදු 20 දී පෙරලා නිවෙසට පැමිණ සොක්රටීස් යටතේ අධ්යාපනයේ යෙදුණේ ය. සිය ගුරුවරයා වූ සොක්රටීස් මියයන විට වයස අවුරුදු 28 ක් වූ ප්ලේටෝ ඔහු ගේ උගැන්වීම් පිලිබඳව තමා දත් සියලු දේ ලේඛනගත කළේ ය. </span></div>
<span style="font-size: large;">
</span>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<span style="font-size: large;">
<div style="text-align: justify;">
බැබිලෝනියාව, ඊජිප්තුව, ලිබියාව, සහ දකුණු ඉතාලියේ ග්රීක යටත් විජිතයන්හි බොහෝ සේ සංචාරය කළ ප්ලේටෝ දේශපාලනයෙන් වැළකී සිටී නමුත් ඔහු ගේ ඥාති සොහොයුරා මෙන්ම අනුප්රාප්තිකයා ද වූ ඩියොන් සහ සයිරකියුස්හි ඩියෝනිසියුස් සමග රාජ සභාවේ දාර්ශනිකයා වශයෙන් සේවය කළේ ය. ක්රි. පූ. 353 දී ආපසු ඇතන්ස් නගරයට පැමිණි ප්ලේටෝ සිය ශාස්ත්රාලය ආරම්භ කළේ ය. එහි දී ඔහු විශේෂයෙන් තෝරාගත් ශිෂ්යයන් සුළු පිරිසකට උගැන්වීම කළ අතර ඇරිස්ටෝටල් එහි සිටි ශිෂ්යයන් අතරින් එක් අයෙක් විය. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
දාර්ශනික වශයෙන් ගත් කල ප්ලේටෝ සොක්රටීස් ගේ උගැන්වීම් තවදුරටත් විස්තෘත කොට පරිපාකයට පත් කළේ ය. ‘ද රිපබ්ලික්’ නම් වූ ග්රන්ථයේ ඔහු ආචාර ධර්ම, සදාචාරය සහ විචාර බුද්ධිය සමබරව පවත්නා පරිසමාප්ත රාජ්යයක් යෝජනා කළේ ය. සොක්රටීස් මෙන් ම ඔහු ද කිසියම් ලබ්ධියක් කරපින්නාගෙන සිටිනවාට වඩා ඥාන ගවේශණය කිරීම පිලිබඳව සැලකිල්ලක් දැක් වූ බව පෙනේ. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ප්ලේටෝ කාන්තා විමුක්තිය වෙනුවෙන් කථා කළ ආදීතම පුරුෂයන් අතරින් ප්රමුඛයෙක් විය. කාන්තාවන්ට රජයේ හා සාමාන්ය ජීවිතයේ සම තත්වයක් ලැබිය යුතු බව ඔහු විශ්වාස කළ අතර කාන්තාවන්ට උසස් අධ්යාපනය සඳහා වරම් නොතිබූ යුගයක, සමාජයේ වගකීම් දැරීම් සඳහා සූදානම් වීමට අවශ්ය සාධකයක් වශයෙන් කාන්තාවන්ට අධ්යාපනය ලබා දීමට සිය සහය පල කෙළේය. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhONT5oriSr07iuvHhiCC5qPHkZBXzUA1V6lk_tWfMSAKFNk8-44CoZp4crKIdiVM_yma9kobL1b4r-SpVQvJ62vHbhOCSXfMEnrh4iJBwekj02azJFKA3uR21YhoxhAMKDcWIpuQnYV48h/s1600/P._Oxy._LII_3679.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhONT5oriSr07iuvHhiCC5qPHkZBXzUA1V6lk_tWfMSAKFNk8-44CoZp4crKIdiVM_yma9kobL1b4r-SpVQvJ62vHbhOCSXfMEnrh4iJBwekj02azJFKA3uR21YhoxhAMKDcWIpuQnYV48h/s320/P._Oxy._LII_3679.jpg" width="303" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ද රිපබ්ලික් මුල් ග්රන්ථයෙහි ශේෂ වූ කොටස්</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
එසේ ම ඔහු ගේ ශ්රේෂ්ට ගුරුවරයා මෙන් ම, විශ්ව සත්ය තුළ සදාචාරය හා සාමග්රිය ගැබ්ව ඇති බව ප්ලේටෝ විශ්වාස කළේ ය. එසේම සුන්දරත්වය, සත්යය හා සත්භාවයේ පරිසමාප්ත ස්වරූපයන් පිළිබඳවත් ඥානය හා ප්රඥාව ගවේෂණය තුලින් එම ස්වරූපයන් පහල වන බවත් හේ විශ්වාස කෙළේය.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ක්රිස්තු වර්ෂ තුන්වන සියවසේ දී ප්ලෝටිනස් ගේ නායකත්වයෙන් වූ ‘නියෝප්ලා ටොනික්’ ව්යාපාරය මගින් ද, පසුව ශාන්ත තෝමස් ඇක්වයිනාස්ගේ කෘතීන් මගින් ද ප්ලේටෝ ගේ අදහස් වලට පුනර්ජීවයක් සපයනු ලැබිණ. මධ්යතන යුගයේ දී ක්රිස්තියානි දහම පහළ වන විට එහි දාර්ශනික පදනම සැකසීමට මෙම අදහස් මහත් සේ බලපෑවේ ය.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiosguhNwQ3pkvucdpmhUyFZJgrLEvSfSY-6awIsUyGt7iGOpKefoNpfl6gB0xniZs-MzmfTudFx2Zn7U7CwQJLem8dLP3X10mrf9LDiih_oH8bPrDKc9_SFg6Izi5Xes6-k473E7eerG_S/s1600/Plato_i_sin_akademi%252C_av_Carl_Johan_Wahlbom_%2528ur_Svenska_Familj-Journalen%2529.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="331" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiosguhNwQ3pkvucdpmhUyFZJgrLEvSfSY-6awIsUyGt7iGOpKefoNpfl6gB0xniZs-MzmfTudFx2Zn7U7CwQJLem8dLP3X10mrf9LDiih_oH8bPrDKc9_SFg6Izi5Xes6-k473E7eerG_S/s400/Plato_i_sin_akademi%252C_av_Carl_Johan_Wahlbom_%2528ur_Svenska_Familj-Journalen%2529.png" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ප්ලේටෝගේ ශාස්ත්රාලය</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</span>මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-34910669333542164242016-06-10T23:29:00.000-07:002016-06-10T23:31:45.616-07:00නූතන වෛද්ය විද්යාවේ ව්යුහය ගොඩ නැංවූ හිපොක්රටීස් | (ක්රි. පූ. 460-375 )<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJShMqbqjd640qPZiMzmGXTwfuPjnQBadYaV-0yoi2h3clm-Mr3czKBdpfpwulmTS_2I9uAY5pSW5Lx6E9sa0zkkY0SQk55oidqemd1cPPWe2uV-SF6B6Mc-L8Hc71ZMFmAMKsEwUdSSnt/s1600/H4080519-Hippocrates%25252C_Ancient_Greek_physician-SPL.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJShMqbqjd640qPZiMzmGXTwfuPjnQBadYaV-0yoi2h3clm-Mr3czKBdpfpwulmTS_2I9uAY5pSW5Lx6E9sa0zkkY0SQk55oidqemd1cPPWe2uV-SF6B6Mc-L8Hc71ZMFmAMKsEwUdSSnt/s400/H4080519-Hippocrates%25252C_Ancient_Greek_physician-SPL.jpg" width="300" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;">හෙරක්ලිඩිස් නම් වූ ග්රීක වෛද්යවරයකුට පුත් ව කොස් නම් දූපතේ උපන් හිපොක්රටීස්, සිය පියා ගේ අඩිපාරේ යමින් වෛද්යවරයකු වීමට උගත්තේ ය. ශතවර්ෂ ගණනාවක් මුළුල්ලේ වෛද්ය ප්රතිකාර ක්රම වලට බල පෑ විවිධ පොත් පත් හා ශාස්ත්රීය නිබන්ධ 100 කට වඩා ඔහු රචනා කෙළේ ය. හිපොක්රටීස් ඔහු ජීවත් වූ කාලයට වඩා බොහෝ ඉදිරියෙන් සිටියේ ය. වෛද්ය ප්රතිකාර සඳහා මන්ත්ර කරුවන්, යක්දෙස්සන් ආදීන් ගේ පිහිට සෙවූ යුගයක, හිපොක්රටීස් වෛද්ය විද්යාව සහ වෛද්ය ආචාර ධර්ම පිලිබඳව පොත් පත් රාශියක් රචනා කෙළේ ය. ඔහු ගේ අදහස් ක්රිස්තු පූර්ව 4 වන ශත වර්ෂයේ ජීවත් වූ වෛද්යවරයකු ගේ මෙන් නොව 20 වන සියවසේ ජීවත් වූවකු තරම් දියුණු තත්වයක වූ බවට සැලකේ. </span><br />
<div>
<span style="font-size: large;"><br />ඔහු විසින් පළමු වරට ඉදිරිපත් කරන ලද මූලික අදහසක් වූ, රෝගියකු සුව කිරීමේ දී වෛද්යවරයා පොදුවේ මනුෂ්ය ස්වභාවය ගැන ද, එක් එක් පුද්ගලයා ගේ හා එක් එක් රෝගයේ ස්වභාවය ද අවබෝධ කර ගත යුතු ය යන්න අද ද සිහිපත් කැරේ. වෙනත් වචන වලින් කිවහොත් යම් විශේෂිත රෝග ලක්ෂණ වලට වඩා වෛද්යවරයා මනුෂ්ය ශරීරයේ සම්පූර්ණ යාන්ත්රණය තුළ වූ අන්තර් සබඳතා පිලිබඳව සැලකිල්ලක් දැක් විය යුතු ය යන්න ඉන් අදහස් කැරේ. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br />ශරීරයේ බිඳුණු කොටස් සුව වීම සඳහා එය මුල් ආකාරයෙන් සකස් කොට තැබිය යුතු ය යන්න ඔහු අවබෝධ කරගෙන සිටියේ ය. බිඳුණු ස්ථානයේ දෙ පසින් ම බලයක් යොදා කැඩුණු කොටස් එකිනෙක සවි වන විට ක්රමයෙන් නිදහස් කළ යුතු ය. වෛද්යවරයා සෑම විට ම බිඳුණු ස්වභාවයට වඩා රෝගියා ගේ පූර්ණ ප්රතික්රියාව කෙරෙහි සැලකිලිමත් විය යුතු බව ඔහු අවධාරණය කොට දැක්වී ය. ව්යායාමයෙන් ශක්තිමත් බව ද, අලස කමින් දුර්වල බව ද ලැබෙන බැවින්, මුල් අවදියේ සිට ම ක්රියාශීලිත්වය පවත්වා ගත යුතුය යන්න හෙතෙම අවධාරණය කෙළේ ය. ‘අභාවිතය නිසා ක්ෂය වී යාම’ වළක්වා ලීමේ නූතන වෛද්යවරුන්ගේ ප්රයත්නයන් හි දී මෙම සිද්ධාන්නතය තවමත් භාවිතා කරනු ලබ යි. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br />විද්යාත්මක වශයෙන් බලන විට හිපොක්රටීස් ගේ න්යායන් බොහෝ දුරට සීමිත ය. උදාහරණ වශයෙන් ගත් කළ රුධිර සංසරණය පිලිබඳ වූ ඔහු ඉදිරිපත් කළ අදහස් වැරදි ය. කෙ සේ වුවත් බොහෝ විද්යාත්මක සොයා ගැනීම් ඔහු ඉදිරි පරපුරට ඉතිරි කොට තැබුවත්, ඉදිරි සියවස් වල විකාශනය වූ වෛද්ය විද්යාවට න්යායික පදනමක් සැපයීමට හා වෛද්ය විද්යා ක්රම සහ කාර්ය පරිපාටි සම්පාදනය කිරීමට ඔහු සමත් විය. සැබවින් ම නූතන වෛද්ය විද්යාවේ ව්යුහාත්මක රාමුව ගොඩ නැංවූයේ හිපොක්රටීස් බව බොහෝ දෙනාගේ පිළිගැනීම යි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br />ඔහු විසින් රචිත ‘<b>හිපොක්රටීස් දිවුරුම</b>’ අදත් නූතන වෛද්ය විද්යා ආචාර ධර්ම පද්ධතියේ මුල් ගල ලෙස සැලකේ. මෙම හිපොක්රටීස් දිවුරුමෙහි, වෛද්යවරයා හා රෝගියා අතර පැවතිය යුතු රහස්ය භාවය, තම රෝගියා පිලිබඳ ව වෛද්යවරයා ගේ වගකීම, රෝගියා ගේ තරාතිරම නො සලකා ඹ්නෑම කෙනකුට ප්රතිකාර කිරීමේ යුතුකම වැනි මූලික ශික්ෂාවන් අඩංගු වේ.</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlqmK424dmJk9rix2Nu6jR2p6Cp7CjObUq-4KM6vlNaVO5zyJ25C6Hj4cRDXLx5zhOEix5mcsxcxu68t2wuHLa_SwdE1SqT8puMSHuCTIzhEMvXYqn5caDgiHw3SDox0EY9vRQuIcPxOOw/s1600/2715063.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="308" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlqmK424dmJk9rix2Nu6jR2p6Cp7CjObUq-4KM6vlNaVO5zyJ25C6Hj4cRDXLx5zhOEix5mcsxcxu68t2wuHLa_SwdE1SqT8puMSHuCTIzhEMvXYqn5caDgiHw3SDox0EY9vRQuIcPxOOw/s400/2715063.jpg" width="400" /></span></a></div>
</div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-25973204816413807152016-04-15T23:38:00.000-07:002016-04-16T23:11:05.700-07:00පරමාදර්ශී පාලනයක් පිලිබඳ විශ්වාස කළ සොක්රටීස් | (ක්රි. පූ. 469-399)<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHwe47pwqYBiIr_xdLQ2c-w0u8PCJWfUyV0Y5D3z3wbKTQGORv3R9K9tLxw7IZ6xNp2LQ8gANCoA6yiDodMfxZeY8SrYvXiHyO6NGsqYwgDu8So7TL_NxyTM86Y-s_grrnI3RlmAkG-1J2/s1600/socrates-06.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHwe47pwqYBiIr_xdLQ2c-w0u8PCJWfUyV0Y5D3z3wbKTQGORv3R9K9tLxw7IZ6xNp2LQ8gANCoA6yiDodMfxZeY8SrYvXiHyO6NGsqYwgDu8So7TL_NxyTM86Y-s_grrnI3RlmAkG-1J2/s320/socrates-06.jpg" width="306" /></a><span style="font-size: large;">ඇතන්ස් හි උපත ලත් සොක්රටීස්, අද බටහිර දර්ශනවාදයේ ප්රාරම්භක පියවරුන් වශයෙන් සළකනු ලබන, ග්රීසියේ පහළ වූ </span><span style="font-size: large;">අනුක්රමික </span><span style="font-size: large;">මහා දාර්ශනිකයන් තිදෙනාගෙන් පළමුවැන්නා විය. ඔහු ගේ ශිෂ්යයකු වූ ප්ලේටෝ පසු ව ඇරිස්ටෝටල් ගේ ගුරුවරයා විය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />මනුෂ්යයකු ජීවත් විය යුත්තේ යම් අරමුණක් උදෙසා යයි හෙතෙම විශ්වාස කෙළේ ය. කෙනකු තමා ජීවත් වන වටපිටාව හා අවශේෂ පුද්ගලයන් සමඟ පවත්වන සම්බන්ධතාවය අර්ථකතනය කිරීමේ දී ‘හොඳ සහ නරක’ ඉතා වැදගත් ව බලපාන බව ඔහු විශ්වාස කළේ ය. දේශකයකු වශයෙන් ඔහු තුළ තුබූ බුද්ධි ප්රතිභාව මෙන් ම උපහාස රසය ද අනුස්මරණීය වේ. සොක්රටීස් පිලිබඳ ව අප දන්නා කරුණු බොහොමයක් අඩංගු වන්නේ ප්ලේටෝ ගේ ‘ඩයලොග්ස්’ නම් කෘතියෙනි. ප්ලේටෝ සහ සොක්රටීස් අතර දර්ශනවාදය පිලිබඳ ව ඇති වූ සාකච්ඡා පිලිබඳ ව එහි වාර්තා ගත කොට ඇත. සදාචාරය, ස්වඅවබෝධයෙන් ඇති වන්නක් බවත්, මනුෂ්යයා ස්වභාවයෙන් ම අවංක බවත්, පාපය යනු සිය ස්වභාවය දියුණු කරන්නට ගන්නා නොමඟ ගිය උත්සාහයක් බවත් ඔහු විශ්වාස කළේ ය. ඔහු ගේ ප්රධාන ආප්තෝපදේශය වූයේ ‘තමන් අවබෝධ කරගන්න’ යන්න යි. <br /><br />සොක්රටීස් විසින් පිලිගන්නා ලද පරිදි පරමාදර්ශී ආණ්ඩුවක් යනු නිසියාකාර ව සූදානම් කරන ලද ප්රඥාවන්ත පුද්ගලයන්ගෙන් සමන්විත සමාජයේ යහපත සඳහා කැප වූ පාලනයකි. ‘විද්යාත්මක ක්රමය’ වර්ධනය කිරීම සඳහා මග හෙළි කළ පරිසරය පිලිබඳ ස්වභාවික සමතුළිතතාවය පිලිබඳ විධිමත් අදහස් රෝපණය කළ පුරෝගාමියකු වශයෙන් ද හෙතෙම සිහි කරනු ලබයි. <br /><br />ඔහු ස්වාභාවික ලෝකයට පිටුපසින් ඇති තනි, ඒකීය හා ශ්රේෂ්ට බලවේගයක් පිලිබඳ අදහස විශ්වාස කෙළේ ය. මෙය සාම්ප්රදායික බහු දේවවාදී විශ්වාසයට පටහැනි එකක් වූ අතර, ඇතන්ස් හි තරුණයින් නොමග යැවීමේ චෝදනාව මත සිරභාරයට ගැනීම සඳහා ඔහු ගේ මෙම න්යාය හේතුවක් විය. ප්ලේටෝ ගේ ‘ඇපලොජි’ කෘතියෙහි ඔහු ගේ නඩු විභාගය පිලිබඳ ව ද, ‘ෆේඩෝ’ කෘතියෙහි ඔහු සිරගත ව සිටිය දී ශිෂ්යයන් සමග පැවැත් වූ සාකච්ඡා පිලිබඳ ව ද විස්තර සඳහන් වේ. සොක්රටීස් වරදකරු කළ නඩු තීන්දුවෙන් අනතුරු ව ඔහුට හෙම්ලොක් නම් විෂ වර්ගය පානය කිරීමෙන් දිවි නසා ගැනීමට සලස්වන ලදි. සොක්රටීස් ගේ ස්වතන්ත්ර ලේඛනයන් දුර්ලභ වුවත් ප්ලේටෝ හා ක්සෙනෝෆොන් (ක්රි. පූ. 430-357) ගේ කෘතීන් තුළ ඔහු ගේ ජීවිතය ද දර්ශනය ද ජීවමාන ව පවතී. </span><br />
<div>
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifmHSBMYm7g21fZ2cA_NucaTVyGadB0RrQvb2UzCunVXnr9212XAEdIiySa5iyxH6QDDkkYRDF4fT9mWg5DYk5OH6B6qvDL9xAxmHWu2n9hw6MZq3XhzhvFk7vgkI7oEQMEfeFXVB7cbgO/s1600/death-of-socrates-H.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="201" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifmHSBMYm7g21fZ2cA_NucaTVyGadB0RrQvb2UzCunVXnr9212XAEdIiySa5iyxH6QDDkkYRDF4fT9mWg5DYk5OH6B6qvDL9xAxmHWu2n9hw6MZq3XhzhvFk7vgkI7oEQMEfeFXVB7cbgO/s400/death-of-socrates-H.jpeg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="text-align: start;"><span style="font-size: small;"><i>සොක්රටීස්ගේ මරණ මංචකය</i></span></span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-83009602715572010932015-07-01T12:31:00.001-07:002016-04-15T23:43:42.532-07:00ලෝක ඉතිහාසය නිර්මාණය කළ හිරොඩොටස් | (ක්රි. පූ. 485-425 )<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7WrLADFyxUB7aQvmoQy2gDdsAuZOUYFIGM6S_OVObeFKPhuHtCBNq4S9PduJHfxAvOoWbk4frQbx-BmxGmIio3QE_rbAEMWHWjQNEPWtFwVFhPmmFcOr2oTRaMuQ7xjFZhA7CjMg3DhLp/s1600/fatherofhistory03b.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7WrLADFyxUB7aQvmoQy2gDdsAuZOUYFIGM6S_OVObeFKPhuHtCBNq4S9PduJHfxAvOoWbk4frQbx-BmxGmIio3QE_rbAEMWHWjQNEPWtFwVFhPmmFcOr2oTRaMuQ7xjFZhA7CjMg3DhLp/s400/fatherofhistory03b.jpg" width="296" /></a></div>
<span style="font-size: large;">පුද්ගලයන් රාශියක් විසින් ලෝක ඉතිහාසය <i>හැඩ ගැස් වූ</i> බව පවසන්නේ නම් එය <i>නිර්මාණය</i> කරන ලද්දේ එක් පුද්ගලයකු විසිනැයි කිව හැකිය. ඉතිහාසය හා එහි මූලික සන්ධිස්ථානයන් වාර්තා ගත කිරීමට හා අගැයීමට නූතන බටහිර ලෝකය විසින් භාවිතා කරන ක්රමවේදය වර්ධනය කළේ </span><span style="font-size: large;"><b>හිරොඩොටස්</b> </span><span style="font-size: large;">ය. චූල ආසියාවේ හැලිකානාසස් හි උපන් හිරොඩොටස් එවක සිටි දුෂ්ට පාලකයකු වූ <b>ලිග්ඩාමිස්</b>ට විරුද්ධ ව කළ විප්ලවයේ දී ප්රධාන භූමිකාවක් දැරූ අතර පසු ව ඇතන්ස් වෙත සංක්රමණය වූයේ ය. ඔහු තත්කාලීන ඉතිහාසය - විශේෂයෙන්ම ග්රීසිය හා පර්සියාව අතර පැවති යුද්ධ පිලිබඳ ව - හා ඊට පෙරකාලීන සිදු වීම් පිලිබඳ ව ක්රමානුකූල ව වාර්තාගත කිරීම ආරම්භ කළේ මෙහි දී ය. කාලීන සිදුවීම් පිලිබඳ ව මීට පෙර ද යම් යම් පුද්ගලයන් විසින් වාර්තා කොට ඇතත් ක්රමික ව හා විෂය මූලික ව ඓතිහාසික සිදුවීම් වල පැවති අන්තර් සම්බන්ධතාවය අධ්යයනය කිරීමට තැත් කළ පළමුවැන්නා ලෙස <span style="font-size: large;"> </span><span style="font-size: large;">හිරොඩොටස්</span> සැලකේ. <b>ඉතිහාසයේ පියා වශයෙන් </b>සැලකෙන </span><span style="font-size: large;">හිරොඩොටස්</span><span style="font-size: large;"> ඊජිප්තුව හා මධ්යධරණී කලාපය පුරා සංචාරය කළ අතර එහි දී ස්වකීය මෙන් ම විජාතික සංස්කෘතීන් ද හදාරමින් හැකි උපරිම විශ්වසනීයත්වයෙන් යුතු ව තොරතුරු වාර්තාගත කළේ ය. ඉතිහාසය සිද්ධාන්තකරණයේ දී ඔහු එ වකට ග්රීසියේ පැවති සාම්ප්රදායික “<b>ස්වර්ණමය මධ්යම ප්රතිපදාව</b>” යන සංකල්පය භාවිතා කළේ ය. මින් සංකේතවත් වූයේ මධ්යස්ථ හා සමබරතාවයේ ඇති යෝග්ය භාවය හා පක්ෂග්රාහී හා අසමබරතාවයේ ඇති විනාශකාරී බව යි. මෙම සිද්ධාන්තයට අනුව ප්රකෝපකාරී සර්ක්සෙස් ගේ දෛවොපගත විනාශකාරී පරාජය නොවැළැක්විය හැක්කක් විය. <br /><br />සිය ජීවිතයේ සැඳෑ සමයේ දී </span><span style="font-size: large;">හිරොඩොටස්</span><span style="font-size: large;"> ඉතාලියේ <b>තූරි</b> යන ග්රීක ජනාවාසය බිහි කිරීමට දායක වූ අතර ඔහු මිය ගියේ ද එහි දී බව අනුමාන කැරේ.</span><br />
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3BjQl1E1EfrYWWdSOFos3C7DDywM8hQIcl1biJHSlDoFH5Dpayp5Xb4QasgafN-m30bt3D-l13qAz52ogPoiCSDBkgb9PjZZMV5i0aOyRMWiXUMG8cd7oOkzqT-Q72HeoM0q-O7p_WRNp/s1600/HerodotusWorldMap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="230" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3BjQl1E1EfrYWWdSOFos3C7DDywM8hQIcl1biJHSlDoFH5Dpayp5Xb4QasgafN-m30bt3D-l13qAz52ogPoiCSDBkgb9PjZZMV5i0aOyRMWiXUMG8cd7oOkzqT-Q72HeoM0q-O7p_WRNp/s400/HerodotusWorldMap.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-72988850727128441702015-04-15T10:43:00.000-07:002016-04-15T23:44:57.118-07:00පෙරික්ලීස් | ග්රීසිය (ක්රි. පූ. 429)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8Cyk9PKkbHC7dg1DuZDFbSt5oETfrftxM-POA02-WYlP8EFtwneo8gQvAb5Kq7M49jKeCvGgJ7H77ZEpcD82DMN6JrMHiR15oScQaP_irw4guMeBcDT67d5DJ82fB1wAeODBhJ1fUk1C5/s1600/pericles_bust.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8Cyk9PKkbHC7dg1DuZDFbSt5oETfrftxM-POA02-WYlP8EFtwneo8gQvAb5Kq7M49jKeCvGgJ7H77ZEpcD82DMN6JrMHiR15oScQaP_irw4guMeBcDT67d5DJ82fB1wAeODBhJ1fUk1C5/s1600/pericles_bust.jpg" width="224" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පෙරික්ලීස්</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">කුළීන පවුලක උපත ලත් පෙරික්ලීස් තුළ මහජනතාව ඇමතීමේ ප්රබල සහජ හැකියාවක් තිබුණි. ක්රි. පූ. 469 දී ප්රජාතන්ත්රවාදය නියෝජනය කරමින් දේශපාලනයට අවතීර්ණ වූ ඔහු සිය තරඟ කරු වන තුසීඩිඩ්ස් (ක්රි. පූ. 460-400) පරාජය කර ග්රීසියේ බලවත් ම නගර-රාජ්යය වූ ඇතන්ස් හි පාලකයා බවට පත් වූයේය. සිය රාජ්යය ශ්රී විභූතියේ උච්චතම ස්ථානය කරා ගෙන යාමට ඔහුට හැකි විය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">පෙරික්ලීස් පුරාතනයේ සිටි ශ්රේෂ්ටතම ව්යවස්ථාපිත රාජ්ය තාන්ත්රිකයා වශයෙන් සැලකෙන අතර ඔහු ලබා ගත් ජයග්රහණ මාලාව සිත් අලවන සුලු ය. ඔහු ඇතන්ස් හි බල සේනා ලෝකයේ බලවත් ම හමුදාවන්ගෙන් එකක් බවට පත් කළ අතර ඩෙල්පි ආක්රමණය, ඉයුබා සහ සමෝස් හි කැරළි මර්දනය ඇතුළු සටන් රාශියකට නායකත්වය දුන්නේ ය. ඔහු පාර්තිනෝන් ඇතුලු විශිෂ්ට ගොඩනැගිලි නිර්මාණ රාශියකින් ඇතන්ස් නගරය විභූතිමත් කළේ ය. ඕනෑ ම අයකුට රජයේ තනතුරක් දැරිය හැකි පරිදි සැබෑ ප්රජාතන්ත්රවාදී දේශපාලන ක්රමයක් ස්ථාපනය කරන ලද අතර පරිපාලන නිලධාරීන්ට වැටුප් ක්රමයක් ද දිලිඳුන් සඳහා සහන දීමනාවක් ද ලබා දෙන ලදි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">පෙරික්ලීස් ගේ ප්රියාව වූ මිලටස් හි ඇස්පේසියා (ක්රි. පූ. 470-410) සිය රූප සෞන්දර්ය මෙන් ම තීක්ෂණ දේශපාලන ඥානය නිසා ප්රසිද්ධ වූවා ය. ඇය ශ්රේෂ්ට දර්ශනවාදියකු වූ සොක්රටීස් (ක්රි. පූ. 469-399) ගේ අනුග්රාහිකාවක් වූ අතර පෙරික්ලීස් ගේ පාලනයේ දී අගනා සහකාරියක් වූවා ය. පෙරික්ලීස් ඇය ගෙන් ලත් සුළු පටු නො වූ බලපෑමට පින් සිදුවන්නට ඇතන්ස් එහි ස්වර්ණමය යුගයට එළැඹුණ අතර නැගෙනහිර මධ්යධරණී කලාපයේ කලා හා සංස්කෘතික කේන්ද්රස්ථානය බවට පත් විය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඇතන්ස්හි මෙම පිබිදීමට තවත් හේතුවක් වූයේ සිය එදිරිවාදී නගර රාජ්යයක් වූ ස්පාටා ප්රධාන කොට ගත් පෙලොපොනේසියන් රාජ්ය සන්ධානය සමග ක්රි. පූ. 445 දී ඔවුන් ඇති කර ගත් සාම ගිවිසුම යි. කෙ සේ වුවත් ක්රි. පූ. 431 දී ස්පාටාව විසින් මෙම ගිවිසුම කඩ කරමින් ආරම්භ කළ ගැටුම දශක තුනක් ඔස්සේ විහිදුණු පොලෙපනේසියන් යුද්ධය බවට පත් විය. අනතුරු ව ඇතන්ස් රාජ්යයට පෙරික්ලීස් යටතේ පැවති එම ශ්රී විභූතිය යළි කිසි දිනෙක අත් කැර ගත නො හැකි විය.</span><br />
<div>
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5TgodB5IJg3HmcXf2nIMS-dyhCHP0pPyH7n-Z4Kls5ZePKVLqD1SXCgpE2psddNt-yu-AzKBhQ-FlaTxPfqPTRNnFhjq44ILojGX46NIQK-HXiKcl34bIMmrEnuutCVWNs_HIJ71b4zND/s1600/cdn_cls_086534_624x544.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="278" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5TgodB5IJg3HmcXf2nIMS-dyhCHP0pPyH7n-Z4Kls5ZePKVLqD1SXCgpE2psddNt-yu-AzKBhQ-FlaTxPfqPTRNnFhjq44ILojGX46NIQK-HXiKcl34bIMmrEnuutCVWNs_HIJ71b4zND/s1600/cdn_cls_086534_624x544.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඇස්පෙසියා</td></tr>
</tbody></table>
<div>
<br /></div>
<div>
<br />
<div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPzbhFkSGyJpAs12jcM-KK5hvDPtgsFG1U2IeVAQbgwQxYjvR5dP5wi7Xf6JHl39JCm2Kwc1DFZ8fhquHHYt-u1NepMCeKDf3EQpQJcidjI8J2fNfjZPCOfAwX262MGRoNdVqoF7QHOkgF/s1600/parthenon-feature.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPzbhFkSGyJpAs12jcM-KK5hvDPtgsFG1U2IeVAQbgwQxYjvR5dP5wi7Xf6JHl39JCm2Kwc1DFZ8fhquHHYt-u1NepMCeKDf3EQpQJcidjI8J2fNfjZPCOfAwX262MGRoNdVqoF7QHOkgF/s1600/parthenon-feature.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පාර්තිනොන්</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-18450121564935840002015-04-04T04:18:00.000-07:002016-04-15T23:45:39.762-07:00සර්ක්සෙස් I | පර්සියාව (ක්රි. පූ. 519 - 465)<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjldZJZuJ6HuOe_ZjszIDBuepN0WEYqZsQ03dhrNgZA-VNu6qZ_6Ph4KV4VgiKiAauKn_0Cg7WAGI3xDt48qRu8cYwAJTqaKWMpWfH3Xboe62mpssDqTfD0CY5ipEyMfI2YW1mrNnoyaDtO/s1600/Xerxes-01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjldZJZuJ6HuOe_ZjszIDBuepN0WEYqZsQ03dhrNgZA-VNu6qZ_6Ph4KV4VgiKiAauKn_0Cg7WAGI3xDt48qRu8cYwAJTqaKWMpWfH3Xboe62mpssDqTfD0CY5ipEyMfI2YW1mrNnoyaDtO/s1600/Xerxes-01.jpg" width="272" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small; text-align: start;"><i> සර්ක්සෙස් I</i></span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">ක්රි. පූ. 6 වන සියවසේදී මහා සයිරස් රජු පර්සියන් අධිරාජ්යය ගොඩ නැංවූ අතර ක්රි. පූ. 521 දී සිහසුනට පත් ඔහු ගේ මුණුබුරු ඩේරියස් (ක්රි. පූ. 558-486) පර්සියන් බලය ඊජිප්තුව පුරා විහිදුවමින් ෆිනීෂියානු බළ ඇණි ද තම සේනාවට එක්කර ගත්තේ ය. ඔහු ගේ ඊ ළඟ ඉලක්කය වූයේ ග්රීසියේ නගර-රාජ්යයන් අතර පැවති භේද භින්නතාවය ප්රයෝජනයට ගෙන එ රට ජය ගැන්ම යි. එහෙත් ඩේරියස් ගේ ප්රහාරයන්ට එරෙහි ව සියලු වාද භේදයන් අමතක කර එක්සත් වූ එම රාජ්යයන් විසින් ඔහු ගේ හමුදාව පලවා හරින ලදි. පර්සියානු හමුදාවන්ට වඩා සංඛ්යාවෙන් අඩු වුවත් මනා පුහුණුවක් ලබා තිබූ ග්රීක හමුදාව ක්රි. පූ. 490 දී ‘මැරතන් හි මහ සටනින්’ පර්සියන් හමුදාව පරාජය කෙළේ ය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඊට දස වසකට පසු එ නම් ක්රි. පූ. 480 දී ඩේරියස් ගේ වැඩි මහල් පුත් සර්ක්සෙස් I, වඩා විශාල හමුදාවක් සංවිධානය කොට නාවික හමුදා ඒකකයන් ද සහාය කරගෙන මිලියන 2.5 ක බල සේනා සහිත ව ග්රීසිය බලා ගමන් කළේ ය. ඔහු ස්පාටා හි රජු වන ලෙනිඩාස්, තර්මොපයිලෙ යන ස්ථානයේ දී සම්පුර්ණයෙන් යටත් කර ගෙන ග්රීක හද බිම බලා පිටත් විය. එහෙත් ක්රි. පූ. 480 සැප්තැම්බර් 23 වන දා උපායශීලී ව පර්සියන් හමුදා සලාමිස් නම් දූපත අසළ පටු සමුද්ර සන්ධියකට කොටු කරගත් ග්රීකයෝ ඔවුන් පරදවා විනාශ කර දැමූ හ. ශීත සෘතුව තුළ නැවතත් හමුදාව රැස් කළ සර්ක්සෙස් ආපසු පැමිණ ප්ලාටේ මිටියාවතේ දී ග්රීකයන් හා සටන් වැදුණේ ය. මැරතන් හා සලාමිස් හිදී සිදු වූවාක් මෙන් නැවත වරක් සංඛ්යාවෙන් අඩු වුවත් ග්රීක හමුදාව විසින් විශාල හා බල සම්පන්න පර්සියන් හමුදාව පරාජය කරන ලදි. සර්ක්සෙස් ක්රි. පූ. 465 දී මරා දමන ලද අතර ඔහු ගේ පුත් ආටසර්ක්සෙස් ඉන් පසු ව රාජ්යයට පත් වුවත් ඔහු ගේ පියා ගේ රාජ්ය සමයේ පැවති ශ්රී විභූතිය ළඟා කර ගැනීමට ඔහුට නොහැකි විය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සර්ක්සෙස් ප්ලාටේ වල දී ලබා ගත් පරාජය, පර්සියානු අධිරාජ්යයේ බිඳ වැටීමේ ආරම්භය සනිටුහන් කෙළේ ය. තව දුරටත් ව්යාප්ත නො වූ එය අභ්යන්තර වශයෙන් බිඳ වැටීමට පටන් ගත් අතර ඊ ළඟ ශත වර්ෂය වන විට මහා ඇලෙක්සැන්ඩර් ප්රමුඛ ග්රීක හමුදාවට පහසුවෙන් යටත් කර ගත හැකි බවට පත් ව තිබුණේ ය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එවකට කිසිවකු විසින් අනුමාන නො කළ ද, ප්ලාටේහි සටනින් උච්ච අවස්ථාවට පත් එම සංග්රාම ව්යාපාරය ලෝක ඉතිහාසයේ අතිශය වැදගත් සන්ධි ස්ථානයක් විය. යම් හෙයකින් සර්ක්සෙස් ජයග්රහණය කෙළේ නම්, ග්රීසිය පර්සියානු බලපෑමට ලක් විය හැකි ව තිබූ අතර නූතන බටහිර චින්තනයේ මූලික පදනම බවට ග්රීක නොව පර්සියන් සාහිත්යය පත් විය හැකි ව තිබුණි.</span><br />
<div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsxfB9F-naizYNm6hpZpMJPBrj051M1VSrqsXJi8DHAW8cbgUOASW9RHcAwQb5mqF1R78pS05EVRSXcQs36eqjuXWPcQkComSrTlQ_NGqsR2iaxHwDIjkOkXHI-HRaootzJBqnTJx4uRiy/s1600/Jacques-Louis_David_004_Thermopylae.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="293" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsxfB9F-naizYNm6hpZpMJPBrj051M1VSrqsXJi8DHAW8cbgUOASW9RHcAwQb5mqF1R78pS05EVRSXcQs36eqjuXWPcQkComSrTlQ_NGqsR2iaxHwDIjkOkXHI-HRaootzJBqnTJx4uRiy/s1600/Jacques-Louis_David_004_Thermopylae.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small; text-align: start;"><i>තර්මොපයිලෙ මහ සටන </i></span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
</div>
</div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-59468986090706374352013-10-06T07:34:00.000-07:002016-04-15T23:46:13.837-07:00පෙරදිග විශිෂ්ට දර්ශනයක් බිහි කළ කොන්ෆියුසියස් | චීනය (ක්රි. පූ. 551 – 479)<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisJXnZIizbna9hkXkNRtWausMhWDEJ43Y9iONLwiUtibnyoD70Q6DXL3SsCNBT4T_NNwu305wgPkQbWhznGIS8iVb_A34lPJDRZFA9XgcysoFSTPbTVnJgWDzHiTOyOgUGWBjgrXYBPoJ1/s1600/Confucius1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisJXnZIizbna9hkXkNRtWausMhWDEJ43Y9iONLwiUtibnyoD70Q6DXL3SsCNBT4T_NNwu305wgPkQbWhznGIS8iVb_A34lPJDRZFA9XgcysoFSTPbTVnJgWDzHiTOyOgUGWBjgrXYBPoJ1/s400/Confucius1.jpg" width="221" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; font-size: 12pt; line-height: 18px; text-align: justify;"> <i>කුන් ෆු</i></span><i><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 18px; text-align: justify;">-</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; font-size: 12pt; line-height: 18px; text-align: justify;">ත්සු (කොන්ෆියුසියස්) තුමා</span></i></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">චීනයේ ශ්රේෂ්ටතම දාර්ශනිකයා වශයෙන් අද සලකනු ලබන කුන් ෆු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , sans-serif; line-height: 115%;">-</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">ත්සු (කොන්ෆියුසියස්)
තුමා උපත ලද්දේ වර්තමානයේ ෂැන්ටුන් නමින් හඳුන්වනු ලබන පළාතේ ය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , sans-serif; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">තරුණ අවදියේ දී ඉතිහාසය සහ පුරාවිද්යාව
හැදාරූ ඔහු වරක් එවකට හොනාන් පළාතේ රාජ්ය ලේඛනාරක්ෂක නිලධාරි වශයෙන් කටයුතු කළ
<a href="http://madhawagreatmen.blogspot.com/2012/02/604-531.html" target="_blank">ලාඕ ත්සු</a> හමුවීමට ද ගිය බව කියවේ. <a href="http://madhawagreatmen.blogspot.com/2012/02/604-531.html" target="_blank">ලාඕ-ත්සු</a> හා තාඕ වාදයෙන් ආභාසය ලැබුව ද</span><span style="font-family: "latha" , sans-serif; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">ඔහු ඉන් බැහැර ව ගොස් වෙනත් විකල්ප මාර්ගයක්
අනුගමනය කිරීමට තීරණය කෙළේ ය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , sans-serif; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">එහි ඉලක්කය වූයේ ශිෂ්ට සම්පන්න හා විද්වත් සත්පුරුෂයකු
බිහි කිරීම යි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , sans-serif; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">දාර්ශනිකව ගත් කල
එතුමා හින්දුන් හෝ තාඕ වාදීන් තරම් නැවත ඉපදීම ගැන සැලකිල්ලක් නො දැක්වී ය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , sans-serif; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">එ තුමා ගේ මූලික අවධානය යොමු වූයේ පවුල තුළ
හෝ සමාජය තුළ වෙසෙන තනි පුද්ගලයන් අතර සමගි සම්පන්න සහ-සම්බන්ධතාවයන් පවත්වා ගැනීම
කෙරෙහි ය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , sans-serif; line-height: 115%;">.</span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , sans-serif; font-size: large; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">රාජසභාවේ දාර්ශනිකයා වශයෙන් කටයුතු කළ කොන්ෆියුසියස්</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">චීනයේ පාලකයන්ට අවවාද අනුශාසනා කළේ</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> ‘</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">අභ්යන්තර සද්භාවයෙන් නායකත්වය සැපයීම</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">’</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;"> තුළින් තම යටත් වැසියන් ගේ ගෞරවය දිනා
ගැනීමට හා ආදර්ශවත් වීම හා එම ආදර්ශ පිලිපැදීම තුළින්ම තමන් හසුරුවා ගන්නට
රටවැසියන්ට ඉඩ සැලසීම යි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">එ තුමා පාලකයන් සුළඟට සමාන කළේ ය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">පිටියක තිබෙන තණකොළ මතට සුළඟින් යෙදැවෙන
බලපෑම මෙන් පාලකයන් ද තම යටත් වැසියන් වෙත මෘදු ලෙස බලපෑම් ඇති කළ යුතු බව ඔහු ගේ
අදහස විය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; font-size: large; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8jUaJov7BWzidDxat6GSfrCSFEt8RjeszjX_DRHFQ2EMOhgQPC2-Wj7aDelS5ZvavTyo10Ttd08tNaUqeeOb1Q_h076s_JKiL1zR0s1eYrEK2YGn0MWhxWHbZ7ymTT7W1YBXO1MwbP5p3/s1600/01460992.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="170" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8jUaJov7BWzidDxat6GSfrCSFEt8RjeszjX_DRHFQ2EMOhgQPC2-Wj7aDelS5ZvavTyo10Ttd08tNaUqeeOb1Q_h076s_JKiL1zR0s1eYrEK2YGn0MWhxWHbZ7ymTT7W1YBXO1MwbP5p3/s200/01460992.jpg" width="200" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; font-size: small; line-height: 18px; text-align: justify;"><i>කොන්ෆියුසියස් කෘති</i></span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">ඉතිහාස ලේඛකයකු වශයෙන් හෙතෙම කාව්ය</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">කථාන්තර හා පුරා වෘත්ත එකතු කර පොත් පෙළක්
වශයෙන් සකස් කළ අතර ඒවා අදත් චීන සාහිත්යයේ සම්භාවනීය කෘතීන් ලෙස සැළකේ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">ඒවා අතර</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span style="font-family: "cambria" , "serif"; line-height: 115%;">Book of Odes</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">,</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "cambria" , "serif"; line-height: 115%;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">T</span><span style="font-family: "cambria" , "serif"; line-height: 115%;">he Book of Tradition</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">, </span><span style="font-family: "cambria" , "serif"; line-height: 115%;">The Book of Rites</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;"> සහ </span><span style="font-family: "cambria" , "serif"; line-height: 115%;">The Book of Changes (</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">I</span><span style="font-family: "cambria" , "serif"; line-height: 115%;"> Ching)</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">වේ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; font-size: large; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">එ තුමා ගේ අභාවයෙන් පසු ඔහු ගේ කෘතීන් විශාල
වශයෙන් කියවීමට බඳුන් වූ අතර එ මගින් ලද ආභාසය ද අති විශාල ය</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">අවසානයේ යුරෝපයට ද පැතිර ගිය එම කෘතීන් ඔහු
ගේ ලතින් කරණයට ලක් වූ නම වන කොන්ෆියුසියස්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">නමින් ප්රකාශයට පත් කැරිණ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">.</span></span></div>
</div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQzXfwceo-XwYJKdeYQYtoI-CT6L_cUi6N7HykB10ylUxinfAGaKzETlcePIYshXrpfvNAPyaODytIaz8BfwUxVAAGaEq84RSsm3euKpFJtRauS6G8atHxpGnvNQzAXg1x7mUtFGShPuOR/s1600/i_ching_transp.png" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQzXfwceo-XwYJKdeYQYtoI-CT6L_cUi6N7HykB10ylUxinfAGaKzETlcePIYshXrpfvNAPyaODytIaz8BfwUxVAAGaEq84RSsm3euKpFJtRauS6G8atHxpGnvNQzAXg1x7mUtFGShPuOR/s200/i_ching_transp.png" width="200" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i><span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 18px; text-align: justify;">I</span><span style="font-family: "cambria" , serif; line-height: 18px; text-align: justify;"> Ching</span></span></i></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">ආගමක් වශයෙන් කොන්ෆියුසියස්</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">වාදය අද දශ ලක්ෂ </span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">5</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;"> ක් පමණ ජනතාව විසින් අදහනු ලබන අතර ඉන්
බොහොමයක් ආසියානුවෝ වෙති</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">ආගමකට වඩා ආචාර ධර්ම පද්ධතියක් ලෙස සැළකිය හැකි වුව ද
ලෝකයේ මෙම ඇදහීම පිලි ගනු ලබන බැතිමතුන් සංඛ්යාව සලකන කළ ඊට හිමි වන්නේ </span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">6</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;"> වන ස්ථානය යි</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">කොන්ෆියුසියානු</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;"> </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">වාදයේ ප්රධාන ප්රතිපත්තීන් අතර</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">ත්යාගශීලී බව</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">ආචාරශීලීත්වය හා ප්රඥාව මුල් කොට ගත් විශ්ව
සදාචාර ධර්මයන් ද, දෙගුරුන් පිදීම</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">විශ්වාසවන්ත භාවය</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">අවංකකම</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">යහ වාසය</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">සෞභාග්යය</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">ගෞරවය</span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;">දැහැමි බව හා ලජ්ජාව යන </span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">8</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "iskoola pota"; line-height: 115%;"> වැදෑරුම් පුරුෂාර්ථයන් ද වෙති</span><span lang="SI-LK" style="font-family: "latha" , "sans-serif"; line-height: 115%;">. </span></span><span style="font-family: "latha" , "sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-57003875814242218512012-02-22T16:41:00.004-08:002016-04-15T23:47:19.506-07:00පර්සියානු අධිරාජ්යය නිර්මාණය කළ මහා සයිරස් | Cyrus the Great | පර්සියාව (ක්රි. පූ. 558-528)<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUQQ2LIlCdMvfWhaBjXJxMMAEeKylJACBHe6dNUG9PnzpY91a4PQsqEfwzbiaxMv4YLamt4NgYni26Z9kOCfhKeJJoX992flagM-CWyXGTq6_dUfjv-pDMnf6pELR04EB7dOctjxuszvuB/s1600/7+cyrus-the-great.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUQQ2LIlCdMvfWhaBjXJxMMAEeKylJACBHe6dNUG9PnzpY91a4PQsqEfwzbiaxMv4YLamt4NgYni26Z9kOCfhKeJJoX992flagM-CWyXGTq6_dUfjv-pDMnf6pELR04EB7dOctjxuszvuB/s320/7+cyrus-the-great.jpg" width="266" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>මහා සයිරස්</i></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">ඉතිහාසය පුරා පැවති මහා අධිරාජ්යයන් බොහෝ විට වැදගත් වන්නේ ඒවායෙන් සිදු වූ දේශපාලනික බලපෑම් වලට වඩා ඒවායෙන් උරුම වූ සංස්කෘතික අභාසයන් නිසා ය. හැම විට ම අධිරාජ්යයක පවත්නා දේශපාලන බලය යම් කාලයකට පසු බිඳ වැටේ. එහෙත් එයින් ඇති වන භාෂාව, කලාව, සංස්කෘතිය, චාරිත්ර වාරිත්ර පිලිබඳ ආභාසයන් ශත වර්ෂ ගණනාවක් පුරා නොනැසී පවතී. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මහා සයිරස් විසින් නිර්මාණය කරන ලද පර්සියානු අධිරාජ්යය, ඉතිහාසය පුරා බිහි වූ ආදීතම ශ්රේෂ්ට අධිරාජ්යයන් අතරට ගැනෙන අතර, එය නිරිතදිග ආසියාවේ හා නැගෙනහිර මධ්යධරණී ප්රදේශයේ ඇති වූ වැදගත් ම අධිරාජ්යයන්ගෙන් එකකි. ඔහු පර්සියානු රදළ වංශිකයකු වන කැම්බිසස් ගේ සහ මීඩියා හි රජ වූ ඇස්ට්යේජස් ගේ දියණිය වූ මැන්ඩේන් කුමරිය ගේ පුත්රයා විය. ජනප්රවාදයට අනුව ඇස්ට්යේජස් රජු සිය මුනුපුරා මුළු ආසියාවේ ම පාලකයා වන බවට සිහිනෙන් දුටුවේ ය. එ බැවින් සයිරස් කුඩා කාලයේ ම මරා දැමීමට ඔහු තැත් කළේ ය. එහෙත් ඉන් ගැලවුණු සයිරස් තරුණ වයසට පැමිණ සිය මුත්තණුවන් හා සටන් කොට පරදවා ලූයේ ඔහු දුටු සිහිනය සැබෑ කරමිනි. ලිඩියන් අධිරාජ්යය යටත් කළ සයිරස් බැබිලෝනියාව ජය ගත්තේය. චූල ආසියාවේ වූ ග්රීක නගර සියල්ල අල්ලා ගත්තේ ය. බයිබලයේ සඳහන්කර ඇති අන්දමට (<i>II Chronicles 36:22-23 හා Ezra1:1-4</i>) ඔහු පර්සියාවේ සිර කර ගෙන සිටි හීබ්රෑ ජනතාව නිදහස් කෙළේ ය. </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgNKOH6xBh4dnTF8vMKqJaH0oKyE8VW9VKWYh4oCHQdK7TFHf9NVfMeoHn4kSgOkN90kRu4IollRdKAVhSSPvxm1g_ockQ6c73qHQSOkKz7dWAH3blyog80LkEzmqoIl0ovv3UzPyaDCh-/s1600/7+Cyrus+head+5187.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgNKOH6xBh4dnTF8vMKqJaH0oKyE8VW9VKWYh4oCHQdK7TFHf9NVfMeoHn4kSgOkN90kRu4IollRdKAVhSSPvxm1g_ockQ6c73qHQSOkKz7dWAH3blyog80LkEzmqoIl0ovv3UzPyaDCh-/s400/7+Cyrus+head+5187.jpg" width="400" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="text-align: -webkit-auto;"><i><span style="font-size: small;">"සයිරස්ගේ හිස ටොමිරිස් රැජින වෙත ගෙන ඒම" සිතුවම</span></i></span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">සයිරස් අධිරාජ්යයා ගේ මරණය සිදු වන විට, නූතන ඇෆ්ඝනිස්ථානයේ හින්දුකුෂ් කඳු වැටියේ සිට ඉන්දු ගංගාව හා මධ්යධරණියේ වෙරළ දක්වා පැතිරුණ අධිරාජ්යයක් නිර්මාණය වී තිබිණ. ඔහු ගේ අනුප්රාප්තිකයින් ග්රීකයන් සමඟ ලෝක ඉතිහාසය වෙනස් කළ තරඟයකට මුහුණ දුන්නේ මෙම මධ්යධරණී ප්රදේශයේ දී ය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සයිරස් ගේ ජයග්රණයන් තුළින් පර්සියාවේ පැවති සරු සාර සංස්කෘතිය එ කල සංවර්ධිත ව පැවති රටවල් බොහොමයකට පැතිර ගියේ ය. සිතියන් මාස්ගෙටේට එරෙහි ව මෙහෙය වූ අවසාන සටනේ දී සයිරස් ගේ හමුදාවන් පරාජයට පත් වූ අතර එහි දී ඔහු මැරුම් කෑවේ ය. සයිරස් ගේ අවසාන පරාජය සුප්රකට බරොක් සිත්තරකු වූ පීටර් පෝල් රියුබන් (1577-1640) විසින් සයිරස්ගේ හිස ටොමිරිස් රැජින වෙත ගෙන ඒම යන සිතුවමින් අමරණීයත්වයට පත් කළේ ය.</span><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTNUxrZvkFIIS8aEFiZ0f9VI8wkbVgfyPYUIc68Ox3GWUZUOJB8taVNOT4hkFzQfUdNZ7hHrsJwZAvERWQ6WFGvukZjogKnxVJPNvBKa3qM6M75v1x3iVt20rJjemIrT3ZlkVaSx_sCZ4a/s1600/7+cyrus-the_great_tomb.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="215" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTNUxrZvkFIIS8aEFiZ0f9VI8wkbVgfyPYUIc68Ox3GWUZUOJB8taVNOT4hkFzQfUdNZ7hHrsJwZAvERWQ6WFGvukZjogKnxVJPNvBKa3qM6M75v1x3iVt20rJjemIrT3ZlkVaSx_sCZ4a/s320/7+cyrus-the_great_tomb.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>සයිරස්ගේ සොහොන් කොත</i></td></tr>
</tbody></table>
මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com12tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-76688984234981688292012-02-21T20:00:00.001-08:002012-02-29T01:37:08.541-08:00සංසාර චක්රය බිඳ හෙලීමේ මග සොයා ගත් ගෞතම බුදුන් වහන්සේ | ඉන්දියාව (ක්රි. පූ. 563 - 483)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMk4xRGS-Bmv85kyJ25R7NPlLqBRAQJXZUnVQ22FwxXVfKqUhIQ_MlwnZwYwf1jSiHBv0vC0Ko703yDb7VXR08sog9FSI4H5zC9_sqZAzyQOwMfp5RIZCoBdy_u_LFu7PEtzAm_hgrHT5N/s1600/6+buddha.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="276" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMk4xRGS-Bmv85kyJ25R7NPlLqBRAQJXZUnVQ22FwxXVfKqUhIQ_MlwnZwYwf1jSiHBv0vC0Ko703yDb7VXR08sog9FSI4H5zC9_sqZAzyQOwMfp5RIZCoBdy_u_LFu7PEtzAm_hgrHT5N/s400/6+buddha.jpg" width="400" /></a></div>ලෝකයේ විශාල ශ්රාවකයන් රැසක් සිටින ඉතා සංවිධානය වූ ආගම් අතුරින් යුදෙව් සහ හින්දු ආගම් දෙකෙහි මූලයන් බොහෝ ඈත අතීතයට දිවෙන අතර ඒවායේ ශාස්තෘවරුන් පිලිබඳව නිශ්චිතව දැනගන්නට නැත. අනෙක් ආගම් තුන එනම් බුද්ධාගම, ක්රිස්තියානිය, සහ ඉස්ලාම් ආගම නිර්මාණය කරන ලද්දේ ඓතිහාසික යුගයන්හි විසූ නිශ්චිත ශාස්තෘවරුන් විසිනි. බුදුදහමෙහි නිර්මාතෘවරයාණන් වූ සිද්ධාර්ථ ගෞතමයෝ උතුරු ඉන්දියාවේ කපිලවස්තු නගරයේ ක්ෂත්රිය හෙවත් රණකාමී වංශයට අයත් ධනවත් රජෙක් වූ ශුද්ධෝදන රජතුමාට පුත්ව උපන් හ. සිද්ධාර්ථ කුමරු කුඩා අවදියේ පටන් ම දර්ශනවාදය සහ හින්දු ආගමේ මූලික කරුණු ඇතුළත් වේද සාහිත්ය කෙරෙහි උනන්දුවක් දැක් වූ හ. මූලික වශයෙන් උන්වහන්සේ පැවැත්මේ දුක්ඛිත භාවය පිලිබඳව සැලකිල්ලක් දැක් වූ හ. කෙසේ වුවත්, පසුකාලීන ව උන්වහන්සේ තුළ හින්දු ආගම කෙරෙහි තිබුණු උනන්දුව නැතිවී ගියේ ය. තමා අවට පැවති වේදනා සමුදාය කෙරෙහි කළ කිරුණ හ.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv_YPD56H7zZ6aVwLvGRsOsKX_if8I2EZmRAriFfbpxqXwcLU84WS9RT889bsONX0FwCY5YA_HRkkW7Glv549VVqjNQeQeEchezmewvj_iBY28ALb1A6flxY0_3c5eiwhhiranzbBnDoYB/s1600/6+Buddha9.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgv_YPD56H7zZ6aVwLvGRsOsKX_if8I2EZmRAriFfbpxqXwcLU84WS9RT889bsONX0FwCY5YA_HRkkW7Glv549VVqjNQeQeEchezmewvj_iBY28ALb1A6flxY0_3c5eiwhhiranzbBnDoYB/s320/6+Buddha9.jpg" width="234" /></a>අවසානයේදී උන් වහන්සේ ලෞකික වේදනාවන්ගෙන් ශරීරය නොව ආධ්යාත්මය ගලවා ගැනීම සඳහා විකල්ප දර්ශනයක් සොයා ගැනීමට තීරණය කළ හ. වයස 29 වන විට එතුමන්ට අභිනිෂ්ක්රමණය කිරීමට සිත් පහළ වී සිය බිරිඳ දරුවා සහ අන් සියලු ලෞකික සැප හැරදා රජ මාලිගයෙන් පිට වී සත්ය ගවේශණය සඳහා නික්ම ගිය හ. ශාස්තෲවරයින් රාශියක් වෙත ගොස් ඔවුන් ගේ දර්ශනයන් අධ්යයනය කළ උන්වහන්සේ ශරීරයට දුක් දෙමින්, උපවාස කරමින් භාවනා කරමින් වසර ගණනාවක් ගත කළ හ. එ තුමන් ගේ අරමුණ වූයේ සියලු ලෞකික ආශාවන් නැති කර සම්පූර්ණ චිත්ත පාලනයක් ඇතිකර ගැනීම ය. <br />
<br />
අවසානයේ තමා සොයමින් සිටි සත්ය අවබෝධ කර ගැනීමට උන්වහන්සේ සමත් වූයේ ක්රි. පූ. 528 වෙසක් දින රාත්රියේ බෝ රුකක් යට දී සියලු අවබෝධය ඇති ව බුද්ධත්වයට පත් වීමෙනි. එම මොහොතේ දී සැනෙකින් උන්වහන්සේ දුක නැති කරන මාර්ගය අවබෝධ කරගත් හ. හින්දු ආගමේ මූලික ධර්මය වූයේ පුනරුත්පත්තිය යි. ඒ අනුව ජීවත් වන සෑම ප්රාණියකු ම මරණයෙන් පසු වෙනත් ප්රාණියකු වශයෙන් උපත ලබ යි. මෙම චක්රය සදාකාලික ව, අඛණ්ඩ ව ක්රියාත්මක වෙයි. සත්වයකු ගේ ආත්මය කුඩා කෘමියකු ගේ සිට විශාල සිවුපාවකු හෝ මනුෂ්යයකු දක්වා කෙමෙන් පරිණාමය වෙයි. යම් මනුෂ්යයෙක් ජීවිත කාලය තුළ පව් කර ඇත් නම්, ඔහු නැවත උපදින්නේ පහත් ආත්ම භාවයක් ඇති ව ය. එ සේ පව් කර නොමැති නම්, වෙනත් පුද්ගලයකු වශයෙන් උපත ලබයි. මෙම පුනර්ජන්ම චක්රය අනන්ත ව ක්රියාත්මක වෙයි. එහෙත් බුදුන්වහන්සේ මෙම අඛණ්ඩ චක්රය බිඳ හෙලීමේ මාර්ගය සොයා ගත් හ. භාවනාවේ හා කැප වීමේ ධර්ම මාර්ගය තුළින් නැවත ඉපදීමක් නොමැති පරිපූර්ණ ‘නිර්වාණ’ තත්වයට පත්වීමට හැකි විය. මෙය ස්වර්ගය පිලිබඳ යුදෙව් - ක්රිස්තියානි සංකල්පයට වඩා වෙනස් විය. <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdPZ4Tt8bWqCES9SdTTcLxOY7OdBHvQlkdCZ4k7DbNvy1HozvN7K11iwKPHjWnLjMblAn7FuKRt0o-DJdxpd5LADz71R6d_5aohE4UW0cqfwZMMERa64NROA7pPjDQUIO0wJcxw4IL_29J/s1600/6+sarhead.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdPZ4Tt8bWqCES9SdTTcLxOY7OdBHvQlkdCZ4k7DbNvy1HozvN7K11iwKPHjWnLjMblAn7FuKRt0o-DJdxpd5LADz71R6d_5aohE4UW0cqfwZMMERa64NROA7pPjDQUIO0wJcxw4IL_29J/s320/6+sarhead.jpg" /></a></div>බුද්ධත්වයෙන් පසු සිද්ධාර්ථ යන නම වෙනුවට සියලු දේ අවබෝධ කැර ගත් යන අදහස ඇති බුද්ධ යන නමින් හැඳින් වූ උන් වහන්සේ තම දර්ශනය ලෝ වැස්සන් අතරට රැගෙන ගිය හ. උන් වහන්සේ ගේ පරිනිර්වාණයෙන් පසු බුද්ධ ශ්රාවකයින් විසින් මුළු ආසියාව පුරා ම බුදුදහම ව්යාප්ත කරන ලදි. චීනය, ජපානය, බටහිර ආසියාව හා ඉන්දියාවේ විශාල සංඛ්යාවක් බුදුදහම වැළඳ ගත් හ. අද ලෝකයේ බෞද්ධයන් මිලියන 300 ක් පමණ වෙසෙන අතර ඉන් සියයට 99.5ක් ම සිටින්නේ ආසියාවේ ය.මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-54191991247030996412012-02-15T18:27:00.001-08:002012-02-29T01:36:51.803-08:00තාඕ වාදය ලොවට දායාද කළ ලාඕ ත්සු - චීනය | ක්රි. පූ. 604-531<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLR3sdWjWb02-30D7kuL8bPc5a8-WoJdPoB-70aNfZGJzKb4oYL8xCEzAenzCGD6gCfDmQ54bHL-QAhz-OXshFf20gBWKg-Vbw0BIdnzmzuOqrIPtJDMwj0J85yoP_LuHal3issKcCLgR1/s1600/5+lao-tzu-quotes.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLR3sdWjWb02-30D7kuL8bPc5a8-WoJdPoB-70aNfZGJzKb4oYL8xCEzAenzCGD6gCfDmQ54bHL-QAhz-OXshFf20gBWKg-Vbw0BIdnzmzuOqrIPtJDMwj0J85yoP_LuHal3issKcCLgR1/s320/5+lao-tzu-quotes.jpg" width="263" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: -webkit-auto;"><i>ලාඕ ත්සු </i></span> </td></tr>
</tbody></table>චීනයේ ක්යු-ජින් යන ප්රදේශයේ උපත ලත් ලාඕ ත්සු හෙවත් ලාඕ ත්සේ, චෞ රාජ වංශයේ අධිරාජයන් යටතේ රාජ්ය ලේඛනාරක්ෂක නිලධාරියා වශයෙන් සේවය කළේ ය. ඔහු විසින්, <i>Tao Te Ching </i>යන කෘතිය රචනා කරන ලද්දේ මෙම කාලයේ දී ය. එය ඈත පෙරදිගින් බිහි වූ පැරණිතම මෙන් ම බලගතු දාර්ශනික කෘතියක් විය. ලෝකයේ පවත්නා ශ්රේෂ්ට ආගම් වලින් එකක් වන තාඕ වාදයට පදනම දැමුණේ මෙයිනි. <br />
<br />
ලාඕ ත්සු සිය විශ්වාසයන් මෙම ග්රන්ථය තුළ මෙ සේ විස්තර කර යි. ලෝක ස්වභාවය රඳා පවතින්නේ කෙනකු සිය ජීවිත කාලය තුළ අනුගමනය කරන ‘මාර්ගය’ හෙවත් තාඕව (<i>Tao</i>) මත ය. එම මාර්ගයේ දී කෙනකු මනුෂ්යත්වයත් විශ්වයත් අතර පවතින සමබරතාවය හා විශ්වයේ ස්වභාවය තුළ පවතින එකිනෙකට ප්රතිවිරුද්ධ බලවේගයන් සහ මනුෂ්යත්වයේ ස්වභාවයත් අතර පවත්නා සමතුළනය අවබෝධ කර ගනී. මෙම ද්විභින්න භාවය සහ එහි සමබරතාවය ‘යින්’ (<i>Yin</i>) සහ ‘යැං’ (<i>Yang</i>) යනුවෙන් සාරාංශ කර දක්වා ඇත. යින් සහ යැං යන්නෙහි වාචික තේරුම හිරු එළිය වැටුණ කන්දක අඳුරු පැත්ත සහ ආලෝකය සහිත පැත්ත යන්න ය. නමුත් ඉන් සංකේතවත් කරන්නේ අඳුර සහ ආලෝකය, ස්ත්රී හා පුරුෂ, දුබල සහ ප්රබල, අහස සහ පොලොව, සුදු සහ කළු, හොඳ නරක වැනි ප්රතිවිරුද්ධ මූලයන් අතර පවත්නා සමතුළිත භාවය යි.<br />
<div><br />
</div><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOVcMSYjfwd7vPPToYk5wUq-DrZSgxyqpnGbOWyxjQAB-UeD29Nznc3vZ1AC46UBzHFUauV-KXjqr2R1FCaAx3JDXo7HW__8ZUnG6nnUzdRb53cDFF45zIIdTZQK_iXULGu2rUpNU15YyT/s1600/5+9780810984097.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOVcMSYjfwd7vPPToYk5wUq-DrZSgxyqpnGbOWyxjQAB-UeD29Nznc3vZ1AC46UBzHFUauV-KXjqr2R1FCaAx3JDXo7HW__8ZUnG6nnUzdRb53cDFF45zIIdTZQK_iXULGu2rUpNU15YyT/s320/5+9780810984097.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i style="font-size: medium; text-align: -webkit-auto;">ලාඕ ත්සු ගේ </i> <i style="font-size: medium; text-align: -webkit-auto;">Tao Te Ching </i><i style="font-size: medium; text-align: -webkit-auto;">කෘතිය</i></td></tr>
</tbody></table><div>ලාඕ ත්සු විග්රහ කරන අන්දමට තාඕ හෙවත් ‘මාර්ගය’ අනුගමනය කිරීමෙන් කෙනෙක් ‘බලවේගය’ යනුවෙන් දළ වශයෙන් පරිවර්තනය කළ හැකි ‘ටේ’ (<i>Te</i>) ක්රියාවට නඟයි. ‘ටේ’ හෙවත් බලවේගය ද යින් සහ යැං යන ද්විභින්න භාවයට යටත් වන අතර එ මඟින් අනුරූප විපාක ගෙන දෙන හොඳ හා නරක බලවේග වශයෙන් කොටස් දෙකකට වෙන් වේ. ‘ටේ’ යන්න හින්දු නොහොත් බෞද්ධ ආගම් වල දැක්වෙන කර්ම වාදයට හෝ ක්රිස්තියානි ආගමේ පාපය යන අදහසට සමාන ය. හින්දු ආගමට අනුව කෙනකුට යහපත් විපාක ලැබෙන්නේ ඔහු ගේ මරණයෙන් පසු පුනරුත්පත්ති චක්රයක් ඔස්සේ සිදු වන දෙව්ලොව උපත ලැබීම තුළිනි. </div><div><br />
</div><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC1hyphenhyphen6wsS0FfdK8jWsxmX2CQXgjpaheMrDSlcdrFMnCnpOiPexPDHOUqI420Pba2HIVSAeJRuJrXElwdvI9kl9ZSzTza7gVci2YKoeKpPY7LOY47AP1xieC6uYF69_b6e7fxc-9_kyPSGL/s1600/5+yin_yang_sticker.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC1hyphenhyphen6wsS0FfdK8jWsxmX2CQXgjpaheMrDSlcdrFMnCnpOiPexPDHOUqI420Pba2HIVSAeJRuJrXElwdvI9kl9ZSzTza7gVci2YKoeKpPY7LOY47AP1xieC6uYF69_b6e7fxc-9_kyPSGL/s200/5+yin_yang_sticker.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: -webkit-auto;"> <i>යින් සහ යැං සංකේතය</i></span></td></tr>
</tbody></table><div><br />
</div><div>එසේ වුව ද තාඕ වාදයේ දී කෙනකු යම් ක්රියාවක් කරන විට, ඒ මොහොතේ ම හෝ ඊට බොහෝ ආසන්නයේ දී ඊට සමාන ප්රමාණයකින් ප්රති ක්රියාවක් සිදු වේ (භෞතික විද්යාවේ සර් අයිසෙක් නිව්ටන් ගේ චලිතය පිලිබඳ තුන් වන නියමයට සමාන අයුරින්). ලාඕ ත්සු එතුමන් ජීවත් ව සිටි කාලයේ දී මහත් ගෞරවාදරයට පාත්ර වූ අතර පසු පරම්පරාවන් හි බිහි වූ දේවධර්මවාදීන්ට මහත් ආභාසයක් ද වූයේ ය.</div><div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHv9e9JiCBDx90ZGBDsl19qEZvDSPARD1KC6MhCbKP5xnPgjNlgHdOpK4xyQRQfTSkyGLATcuTcsk-FQ1VpG4wvOFZoVc2Vf99Yp-fgIGNRAHcf-F3KIoJKBVUzEf2_WrjxB5zHogEdHtM/s1600/5+lao-tsu.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; display: inline !important; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHv9e9JiCBDx90ZGBDsl19qEZvDSPARD1KC6MhCbKP5xnPgjNlgHdOpK4xyQRQfTSkyGLATcuTcsk-FQ1VpG4wvOFZoVc2Vf99Yp-fgIGNRAHcf-F3KIoJKBVUzEf2_WrjxB5zHogEdHtM/s320/5+lao-tsu.jpg" width="320" /></a></div><div><br />
</div>මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-60999965932622083282012-02-09T16:22:00.001-08:002012-02-29T01:37:51.426-08:00හෝමර් (ගී්රසිය - කි්ර. පූ. 850)<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJN0aGG1d5ZS3nFnDJKhCIEC3MQyqYv9FLXrVABs3R60LUzI6TAJ_bNxWuL0xtqd6miJDyd89ctjye4vys7tHkJOJ2VXPPmlurV7KhTUuihy_B9MeRmHeoP6UHE-AK4nDb8f8t5aIWM_qK/s1600/4x+Homer_British_Museum.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJN0aGG1d5ZS3nFnDJKhCIEC3MQyqYv9FLXrVABs3R60LUzI6TAJ_bNxWuL0xtqd6miJDyd89ctjye4vys7tHkJOJ2VXPPmlurV7KhTUuihy_B9MeRmHeoP6UHE-AK4nDb8f8t5aIWM_qK/s320/4x+Homer_British_Museum.jpg" width="254" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">හෝමර්<span style="font-family: 'Iskoola Pota', serif;"><br />
</span></td></tr>
</tbody></table>හෝමර් කි්ර. පූ. 9 වන සියවසේ ගී්රසියේ විසූ අන්ධ කවියකු විය. ඔහු මනුෂ්ය ශිෂ්ටාචාරයේ සදා නොනැසෙන මහා වීර කාව්ය දෙකක් නිර්මාණය කළේ ය. මේ හැරුණු විට ඔහු පිලිබඳව වෙනත් තොරතුරු වැඩි යමක් දැනගන්නට නැත. ඔහු සමහරවිට සංචාරක කවියකු විය හැක. සමහර විට ගී්රක නගර රාජ්යයක රාජ සභාවේ කථකයකු වූවා විය හැක. හෝමර් ගේ යනු ඔහු ගේ නමට බැර වූ කෘතීන් විස්තර කිරීමට නිර්මාණය කරන ලද මනඃකල්පිත චරිතයක් ය යන්න පවා ඇතැමෙක් විශ්වාස කරති.<br />
<div class="MsoNormal"><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', serif;"><br />
</span></div>හෝමර් ජීවත් වූවා යැයි විශ්වාස කැරෙන ශත වර්ශයේ මහා වීර කාව්යයන් දෙකක් බිහි විය. ගී්රක සාහිත්යයේ බිහි වූ එය ඉලියඩ් සහ ඔඩිසි යන කාව්යද්වය යි. ට්රෝජන් යුද්ධය පසුබිම් කර ගෙන නිර්මාණය කරන ලද මෙම කාව්යයන් විශිෂ්ට සාහිත්ය කෘතීන් වශයෙන් ශත වර්ෂ ගණනාවක් තිස්සේ තවමත් නොනැසී පැවතීමට තරම් බල සම්පන්න විය. ඉලියඩ් කාව්යයෙන් කියවෙනුයේ පැහැරගත් ට්රෝජන් කාන්තාවක් වන බ්රයිසියස් සම්බන්ධයෙන් ඇචිලිස් ඔහු ගේ අණදෙන නිලධාරි ආගමෙනන් සමග ඇතිකර ගත් දබරය යි. ඇචිලිස් ට්රෝජන් වරුන් හා යුද්ධ කිරීම ප්රතික්ෂෙප කළ ද, ඔහු ගේ මිතුරා වන පැට්රෝකලස්, ට්රෝජන් ජනරාල් වරයකු වන හෙක්ටර් විසින් මරා දමනු ලැබූ විට, සිය මිතුරා මරා දැමූ පලිය ගැනීමට ඔහු ට්රෝජන් වරුන් හා යුද වැදුණේ ය.<br />
<div class="MsoNormal"><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', serif;"><br />
</span></div><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigI1jXSvPEfRd9_ExqQA1TaMMTBkWv6u7pbgq5FQx3f3az1Bb6T0UQ5YKPBq4lyw7BWNXYl5bqgPTrA-RSOAhxz_fgxkCB9VzEa4_EFZ5SyIs4LujjBIR-zlDrGcEL_53xLC9bPTdwuQss/s1600/4x+homer.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="244" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigI1jXSvPEfRd9_ExqQA1TaMMTBkWv6u7pbgq5FQx3f3az1Bb6T0UQ5YKPBq4lyw7BWNXYl5bqgPTrA-RSOAhxz_fgxkCB9VzEa4_EFZ5SyIs4LujjBIR-zlDrGcEL_53xLC9bPTdwuQss/s320/4x+homer.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">හෝමර් සිය කාව්යයන් ගායනා කරමින්</td></tr>
</tbody></table>ඔඩිසි කථාන්තරය පදනම් වී ඇත්තේ ඔඩිසියස් විසින් දස වසක් මුළුල්ලේ කරන ලද සංචාරය හා ඔහුට මුහුණ පෑමට සිදු වූ විශාල යෝධයන්, රාක්ෂයන් හා මායාකාරියන් පිලිබඳව ය. ඔහු ආපසු සියරට වන ඉතාකා දේශයට පැමිණි විට දක්නට ලැබෙන්නේ ඇතැමුන් සිය බිරිඳ වැන්දඹුවක් බවට පත් ව ඇතැයි ඇයට ඒත්තු ගන්වමින් ඇය ගේ සිත දිනා ගැනීමට උත්සාහ කරමින් සිටින අයුරු යි. ඔවුන් පලවා හැරීමට ඔහුට සිදු විය. අවසානයේ දී ඔඩිසියස් ඉතාකා දේශයේ සිහසුන ද දිනා ගෙන පෙනිලෝප් හා යළි එක් වෙයි. <br />
<br />
හෝමර් විසින් රචනා කරන ලදැයි කියැවෙන තවත් කෘති ඇතත්, ඔහු පිළිබඳ සැබෑ උරුමය රඳා පවතින්නේ ඉලියඩ් හා ඔඩිසිස් කාව්යයන් ගෙන් ආභාසය ලැබ ලෝක සාහිත්යයට එක් වූ ගිණිය නොහැකි තරම් නිර්මාණයන් සහ ඔහු විසින් නිර්මාණය කරන ලද අපූර්ව චරිත හා මිථ්යා ප්රබන්ධයන් තුළ ය.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinIsbU4vYNIn1BIr510-EA3KejMugehgDn0uDMyRMsdkokz-vZEt80_kzFwdv_s5NnTJ9t5vP_8RenCr9b-z1U6JGpGkH3NWNKWS8pqqMQNKbyL72z6elA7o6Q9G_M71OWt9RkUj5vKLYx/s1600/4+oddesy.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinIsbU4vYNIn1BIr510-EA3KejMugehgDn0uDMyRMsdkokz-vZEt80_kzFwdv_s5NnTJ9t5vP_8RenCr9b-z1U6JGpGkH3NWNKWS8pqqMQNKbyL72z6elA7o6Q9G_M71OWt9RkUj5vKLYx/s320/4+oddesy.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඔඩිසි සිතුවමට නැඟුණු අවස්ථාවක්</td></tr>
</tbody></table><br />
<div class="MsoNormal"><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', serif;"></span><br />
<span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', serif;"></span></div><div class="MsoNormal"><o:p></o:p></div>මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-53518664971526220102012-02-07T04:17:00.001-08:002012-02-29T01:36:18.293-08:00මෝසෙස් (ඊශ්රායලය - කි්ර. පූ. 1300-1220)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgThmCVu7J-umZjQSqj6TsVVm8GZbiINEnbH97MBquLn3PbttA1S_VI3b-OZxl_mYkNbDOO45JVetIu1VI8PBjnyvgnUBeugyYuGF-NWnOrnUhDzjIeX1L9sepf64mbJSqqqeStvgFbPtoV/s1600/3x+Annex-Heston-Charlton-Ten-Commandments-The_05.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgThmCVu7J-umZjQSqj6TsVVm8GZbiINEnbH97MBquLn3PbttA1S_VI3b-OZxl_mYkNbDOO45JVetIu1VI8PBjnyvgnUBeugyYuGF-NWnOrnUhDzjIeX1L9sepf64mbJSqqqeStvgFbPtoV/s400/3x+Annex-Heston-Charlton-Ten-Commandments-The_05.jpg" width="318" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">මෝසෙස් දස පනත සමඟ</td></tr>
</tbody></table>කි්ර. පූ. 13වන ශත වර්ෂයේ දී ඊජිප්තුවේ වාසය කළ හීබ්රෑ ජනයා අති මහත් රාජ්ය වධ බන්ධනයන්ට භාජනය වූ හ. එක් අවස්ථාවක දී පිරිමි හීබ්රෑ දරුවන් සියලු දෙනා ම මරා දමන ලෙස පාරාවෝ රජු නියෝග කළේ ය. මෝසෙස්ගේ මව හීබ්රෑ දරුවකු වූ සිය පුත්රයා ගේ දිවි රැක ගැන්මේ අරමුණින් ඔහු වේවැල් කූඩයක බහා නයිල් නදියේ පා කර හැරියා ය. ඈ බලාපොරොත්තු වූ ලෙසට ම, දරුවා පාරාවෝ රජු ගේ දියණිය විසින් බේරා ගනු ලැබ රාජකීය මාළිගයේ ඇති දැඩි වූයේ ය. තරුණ වියට පත් මෝසෙස් සිය ජනතාව ගේ විමුක්තිය සඳහා අවසර ඉල්ලූ අතර අවසානයේ ඒ සඳහා පාරාවෝ රැම්සේ රජුගේ (කි්ර. පූ. 1292-1225) අවසරය අකමැත්තෙන් හෝ ලැබිණ. හීබ්රෑ ජනතාව ඊජිප්තුවෙන් පිට මං කර ගත් මෝසෙස් සිනායි හි තැනින් තැන ඇවිද යමින් අවසන සිය සාම්ප්රදායික නිජ භූමිය වූ වර්තමාන ඊශ්රායලයට පැමිණියේ ය. මේ සඳහා ඔවුන්ට අවුරුදු 40 ක් පමණ ගත වී යැයි කියනු ලැබේ. <br />
<br />
කි්ර. පූ. 1250 දී පමණ සිනායි කන්දේ ඉහළ බෑවුමේ පිළිස්සෙන පඳුරක් වශයෙන් පහළ වූ දෙවියන් වහන්සේ, මෝසෙස් වෙත ගල් ලෑලි දෙකක් දුන් හ. එහි අඩංගු වූයේ දසපනත නමින් හැඳින්වෙන නීති මාලාව යි. මෝසෙස් මෙය ජනතාව වෙත රැගෙන ගිය අතර මෙය යුදෙව් වාදයේ මූලික ආචාර ධර්ම පද්ධතිය වශයෙන් සළකා අනුගමනය කරනු ලැබිණ. කි්රස්තියානි ආගම විසින් මෙම දස පනත පසු කාලීන ව සිය ආගමට ඇතුළු කර ගන්නා ලදි. එය අද බිලියන 1. 6 ක් පමණ වූ ජනතාව ගේ මූලික විශ්වාසයන් අතරට එක් වී ඇත. <br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibSnOvUqSjjiTy6kLux7CMcGfnDya9vdrfk9uRgX7t6XDSX1cwwP02JEnweIe_ouuesBVfefPyhTuWJsXCD5u4fAatpnzNPaZjUm-k4E7h5GwmMzlUxiIQTh8zTjhhV_U_1mR9w6gFsx-E/s1600/3x+LongPharaohsDaughterFindingMoses.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="283" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibSnOvUqSjjiTy6kLux7CMcGfnDya9vdrfk9uRgX7t6XDSX1cwwP02JEnweIe_ouuesBVfefPyhTuWJsXCD5u4fAatpnzNPaZjUm-k4E7h5GwmMzlUxiIQTh8zTjhhV_U_1mR9w6gFsx-E/s400/3x+LongPharaohsDaughterFindingMoses.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පාරාවෝ දියණිය මෝසෙස් බේරා ගැනීම</td></tr>
</tbody></table>මෙසපොතේමියාව, ඊජිප්තුව, ඉන්දියාව, ගී්රසිය, හා පසුකාලීන ව රෝමය වැනි රටවල පැවැති පුරාණ ආගම් බොහොමයක් බහු දේවවාදී විය. මෙම ආගම්වල බැතිමත්හු සූර්ය දෙවියන්, චන්ද්ර දෙවියන් ආදී වශයෙන් දෙවිවරු විශාල සංඛ්යාවක් ඇදැහූ හ. කෙ සේ වුවත් ඊශ්රායලයේ ගෝත්ර 12 කින් සමන්විත හීබ්රෑ වරුන් ජෙහෝවා නමින් හඳුන්වන ලද එක් දෙවියකු පමණක් විශ්වාස කළ හ.<br />
ආරම්භයේ දී මෙම ඒක දේව වාදය විශ්වාස කළේ ඉතාමත් සුළු පිරිසකි. එහෙත් අද එය ලොව පුරා විසිරී ඇති ආගමික බැතිමතුන්ගෙන් අඩකටත් වඩා වැඩි පිරිසකගේ මූලික ඇදැහීම වී ඇත. <br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiY2ZquBlsVq7I9UeI_LYFAAJUo4DiNt_GGyeCGZrzEacoQJxES-QOzMb9gQO8uPPCNgw0FitDCy5nIsMnkyWG05J7D866-HFTbg2SOpBgzlrGkYJnW7Dos0j-Svqfv2gyEXj_K1JDhjN47/s1600/3x+moses-and-pharaoh-the-final-plague.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: right;"><img border="0" height="291" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiY2ZquBlsVq7I9UeI_LYFAAJUo4DiNt_GGyeCGZrzEacoQJxES-QOzMb9gQO8uPPCNgw0FitDCy5nIsMnkyWG05J7D866-HFTbg2SOpBgzlrGkYJnW7Dos0j-Svqfv2gyEXj_K1JDhjN47/s400/3x+moses-and-pharaoh-the-final-plague.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඊජිප්තුවෙන් පිටව යාමට පෙර</td></tr>
</tbody></table>මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com12tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-4805620339319711702012-02-05T23:46:00.002-08:002012-02-29T01:43:18.399-08:00හමුරාබි (බැබිලෝනියාව - කි්ර. පූ. 1792-1750)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ-kXtJWjMlmiCIZlR3zsnorEMLfYSjAmsacvc78yorP5cFtJPriUKBNi2n06-DBa5cC9DAiT1qe7fOdch_g98levnXUedPgGJgM2RnXSYRIYXL9wrP5oLmqUlyj2J15oOms7G-Ex8oV9h/s1600/2+hammurabi2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ-kXtJWjMlmiCIZlR3zsnorEMLfYSjAmsacvc78yorP5cFtJPriUKBNi2n06-DBa5cC9DAiT1qe7fOdch_g98levnXUedPgGJgM2RnXSYRIYXL9wrP5oLmqUlyj2J15oOms7G-Ex8oV9h/s400/2+hammurabi2.jpg" width="303" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: left;"><i>හමුරාබි </i></span> </td></tr>
</tbody></table><div style="text-align: left;">හමුරාබි පළමු බැබිලෝනියානු රජ පෙළපතේ 6 වන රජුය. ඔහු බයිබලයේ (උත්පත්ති කථා 14.1) සඳහන් වන ෂිනෝරයේ රජු වූ අම්රාෆෙල් වීමට ද ඉඩ ඇත. <a href="http://madhawagreatmen.blogspot.com/2012/02/blog-post.html" target="_blank">මේනස්</a> වසර දහසකට පමණ පෙර ඊජිප්තුව එක් සේසත් කළාක් මෙන්, ඔහු තම හමුදාව මෙහෙයවා අක්කාඞ්, එලම්, ලර්සා, මාරි, සහ සුමර් පරදවා බැබිලෝනියානු අධිරාජ්යය පිහිටුවී ය.</div><br />
කෙතරම් යුද විජයග්රහණයන් ලැබූව ද, ලෝකයේ ප්රථම නීති සංග්රහය ඔහු අතින් බිහි නො වන්නට, ඔහුගේ නම ද බල සම්පන්න රණ ශූරයකු වශයෙන් පමණක් පැවත කාලයේ වැලි තලාවෙන් වැසී යාමට ඉඩ තිබිණ.<br />
<br />
සිය රාජ්යය යුක්ති ගරුක හා විනය ගරුක පාලනයකට යටත් කළ ශ්රේෂ්ට රාජ්ය පාලකයකු වශයෙන් ප්රචලිත වූව ද, ගරු බුහුමන් කරනු ලැබුව ද, ඔහු ගේ නීති සංග්රහය ක්රි. ව. 1901 වන තුරු ම මතකයෙන් ඈත් වී ගිය ජන ශ්රැතියකට වඩා වැඩි යමක් ලෙස සලකනු ලැබූයේ නැත. එම වසරේ දී ප්රංශ පුරා විද්යාඥයෝ පුරාණ බැබිලෝනියානු නටබුන් අතරින් දැවැන්ත ගල්ලෑල්ලක කීලාකාර අක්ෂර වලින් කොටා තිබූ හමුරාබි ගේ නීති සංග්රහය, සොයා ගත් හ.<br />
<br />
මෙහි නීති 282 ක් දක්නට ලැබුණු අතර තවත් 35 ක් කැඞී බිඳී මැකී ගිය බවක් දක්නට ලැබිණ. එක් එක් අපරාධ හා ඒවාට දිය යුතු දඬුවම් එහි දක්වා තිබිණි. උදාහරණ වශයෙන් යම් අයකුට තම ඉඩමේ වැටියක් අලුත්වැඩියා කිරීමට නොහැකි වීමේ හේතුවෙන් අසල් වැසියකු ගේ ඉඩමක් ගං වතුරෙන් යට වී හානි සිදු වූවහොත් ඒ සඳහා ඔහු වන්දි ගෙවිය යුතු විය. අනවසරයෙන් තැබෑරුමකට ඇතුළු වන පූජකවරියක පණ පිටින් පුලුස්සා මරා දැමිය හැකි විය. වැන්දඹුවකට සිය මිය ගිය සැමියා ගේ දේපලින් තම පුත්රයාට ලැබෙන කොටසට සමාන කොටසක් හිමි විය යුතු විය. ශල්ය කර්මයක් අතරතුර දී රෝගියකු මිය ගිය හොත් වෛද්යවරයා ගේ අතක් කපා දැමීම දඬුවම විය. සිය බිරිය හෝ දරුවකු ණය හිමියාට වර්ෂ තුනකට ලබා දීමෙන් ණය ගැතියකුට තම ණයෙන් නිදහස් විය හැකි විය.<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6fU3Pt2zSiRis4S6gpQMMNsnbdYle3Lxz5LPubcpTuyK_7RSkPMrwwC4vRM99qkBYPFlMVCLZjLtyPowhTT3N7NrO1sHjhzj60nrPQ2vWxkw63JIJIa1Yvc7Q3Sz653IIrFZOeX4HYfHc/s1600/2+Hammurabi_Code_Louvre.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6fU3Pt2zSiRis4S6gpQMMNsnbdYle3Lxz5LPubcpTuyK_7RSkPMrwwC4vRM99qkBYPFlMVCLZjLtyPowhTT3N7NrO1sHjhzj60nrPQ2vWxkw63JIJIa1Yvc7Q3Sz653IIrFZOeX4HYfHc/s400/2+Hammurabi_Code_Louvre.jpg" width="296" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: -webkit-auto;"><i>හමුරාබි ගේ නීති සංග්රහය</i></span> </td></tr>
</tbody></table>මෙම නීති සංග්රහය හුදු නීති මාලාවකට වඩා ඔබ්බට ගොස් රාජ්යයේ ව්යුහය පිළිබඳව ද නියමයන් දක්වා ලී ය. එ සේ ම රජතුමා ප්රධාන පූජකයා ද වීම නිසා නීති සංග්රහය මඟින් බැබිලෝනියානු ආගමික ජීවිතය ද පාලනය විය. රජු ගේ රුචි අරුචි කම් අනුව ඒ ඒ අවස්ථාවේ දී නීති පනවනවාට වඩා ප්රථම වරට, කා හටත් බලා ගත හැකි වන පරිදි නීති සංග්රහයක් ප්රසිද්ධියට පත් කරන ලද අතර එය ක්රමානුකූල ව ලේඛන ගත කොට ව්යවස්ථා මාලාවක් වශයෙන් සකස් කරන ලදි. එම අර්ථයෙන් බලන විට හමුරාබි ගේ නීති සංග්රහය වර්තමානයේ කි්රයාත්මක වන නීති පද්ධතීන්ට පදනම දැමූ පූර්වාදර්ශයක් විය.<br />
<div><br />
</div>මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-6744235935586413404.post-65823004289909786142012-02-05T20:50:00.002-08:002012-02-29T01:42:54.279-08:00පාරාවෝ මේනස් (ඊජිප්තුව - ක්රි. පූ. 3100)<div style="text-align: left;"></div><table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcIR_D3yq5Pp3LACtVf6EeK8hoAI3SdM_dPYKL_7MtiAbd-GlwM1GMUMzNEZGV1hjk-ogr0ZlLT-CkNTDCoRFAIrvflmK7CVr-dVhtFaGcelK2AK7-329rw-Cjv5v2by_Ri7MIEcV3riNl/s1600/10+pharaoh.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcIR_D3yq5Pp3LACtVf6EeK8hoAI3SdM_dPYKL_7MtiAbd-GlwM1GMUMzNEZGV1hjk-ogr0ZlLT-CkNTDCoRFAIrvflmK7CVr-dVhtFaGcelK2AK7-329rw-Cjv5v2by_Ri7MIEcV3riNl/s1600/10+pharaoh.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>පාරාවෝ මේනස්</i></td></tr>
</tbody></table>ලෝක ඉතිහාසයේ පළමු අධිරාජයා ද, ඓතිහාසික එක්සත් ඊජිප්තුවේ ආදිකර්තෘ වරයා ද, එහි ප්රථම රාජ වංශයේ ප්රථම නරේන්ද්රයා ද ලෙස සැලකෙන්නේ <span style="color: #38761d;"> </span><span style="color: #6aa84f;">පාරාවෝ මේනස් </span>ය. ඉතිහාසය හැඩ ගැස්වීමේ ලා හැකියාවක් ඇති පුද්ගලයකු ගේ බිහි වීම, එවැන්නක් සිදු විය හැකි පසුතලයක පරිණාමය මත රඳා පවතී. යමකුට එවැනි චරිතයක් රඟපෑම සඳහා කිසි යම් වේදිකාවක් තිබිය යුතු ය. ඒ අනුව <span style="color: #6aa84f;">මේනස් </span>රඟ පෑ වේදිකාව වූයේ අද ඊජිප්තුව නමින් හඳුන්වනු ලබන නයිල් නදියේ සාරවත් පහළ කොටස යි.<br />
<div style="text-align: left;"><br />
</div><div style="text-align: left;">මනුෂ්ය සමාජය කුඩා රංචු වල සිට ගෝත්ර දක්වා ද, ඉන් පසු ව ස්වයං පාලනය සහිත ඒකකයන් වූ මහා නගර දක්වා ද, විකාශනය විය. වඩා බලවත් වූ මහා නගර වල බලපෑම තවත් පුළුල් වී කෙමෙන් අවට පිහිටි ගම්බිම් ද අත් පත් කර ගනු ලැබිණ. කි්ර. පූ. 3300 වන විට, නයිල් නදිය අවට පිහිටා තිබුණු නගර එකතු වී ඉහළ ඊජිප්තුව (සුදු කිරුළ) සහ පහළ ඊජිප්තුව (රතු කිරුළ) නමින් රාජධානි දෙකක් බිහි වී තිබිණ. කි්ර. පූ. 3100 දී පහළ ඊජිප්තුවේ රතු කිරුළ පැළැඳි <span style="color: #6aa84f;">මේනස් </span>රජු මෙම රාජ්ය දෙක එක් සේසත් කළ අතර එය ලොව බිහි වූ පළමු අධිරාජ්යය බවට පත් විය.</div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiP84q-U77nA8HgWBF8vMB3OBSj9NQ_nlm2wicKuP6aQ-Mez0WRXmGSV7C14B7quZAdX473KzZ5iVe1-hSofqQrMmwoR_znBIlw83uJEsm73LLRhUpnmk1kE0Ai5hjuTn-PpM-wQqc5PqJp/s1600/10+ancient_egypt.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: right;"><img border="0" height="289" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiP84q-U77nA8HgWBF8vMB3OBSj9NQ_nlm2wicKuP6aQ-Mez0WRXmGSV7C14B7quZAdX473KzZ5iVe1-hSofqQrMmwoR_znBIlw83uJEsm73LLRhUpnmk1kE0Ai5hjuTn-PpM-wQqc5PqJp/s320/10+ancient_egypt.gif" width="320" /></a></div>මේනස්, ලොව එතෙක් නොපැවති අන්දමේ දේශපාලන ඒකකයක් බිහි කළේ ය. සමාජයේ කුඩා ඒකකයන් එකට එක් වී වඩාත් සංවිධානය වූ විශාල ඒකකයන් බවට පත් වීමේ ක්රියාවලිය වසර දහස් ගණනක් තිස්සේ පැවැතියත්, <span style="color: #6aa84f;">මේනස් </span>විසින් ගොඩ නඟනු ලැබූ එක්සත් ඊජිප්තුව අති සුවිශේෂ ඒකකයක් විය. ඊජිප්තුව තව දුරටත් කොටස් එකතු වීමෙන් සැදුම් ලත් රාජ්යයක් පමණක් නො වී ය. එකම හිසක් මත පැළඳි රතු කිරුළක් හා සුදු කිරුළක් පමණක් නො වී ය. මෙම කොටස් දෙක එකට එකතු වී සීමා බන්ධනයන්ගෙන් තොර තනි රාජධානියක් හෙවත් ලොව බිහි වූ ප්රථම අධිරාජ්යය බවට පත් විය. එය ඉතිහාසයේ ප්රථම වරට සිදු වූ පුළුල් පදනමක් සහිත සමාජ ආර්ථික ක්රමයකට මඟ හෙළි කරන දේශපාලන ඒකකයක බිහි වීම යි.<br />
<br />
මෙය ලොව වෙනත් තැනෙක ද සිදුවන්නට ඉඩ තිබිණි. එහෙත් අවසන එය සිදු වූයේ ඊජිප්තුවේ ය. එහි ප්රථිපලයක් වශයෙන් ඉදිරි ශත වර්ෂ ගණනාවක් ගත වන තුරු ඊජිප්තුව ලොව අග්ර රාජධානිය බවට පත් විය. මේනස් අනාගතයේ සිදුවන දේ දැන සිටියේ ද යන්න අප නො දනිතත් දේශපාලන නායකයකු වශයෙන් ඔහු ගේ තීක්ෂ්ණ භාවය ගැන ඔහු ගේ අධිරාජ්යයේ දීර්ඝ පැවැත්ම දෙස් දෙයි. ඔහු ඇබිඩෝස් අසළ වූ පැරණි තිනිස් නගරයේ සිට සිය පාලනය මෙහෙය වූ අතර ඔහු ගේ රාජ්ය කාලය තුළ දී ලොව ප්රථම වරට හීරෝග්ලිපික් හෝඩිය භාවිතයට ගන්නා ලද බවක් විශ්වාස කෙරේ.<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuqoGL-coIH5oqbX9XEELpvB2kwtZIlHAnJzbKXpRhpickGqHgVlPU2uUiXb4dVvo1YxVrt0kVoT1EinJyn-ZEmD4TYCyUnAU9aE5L23qKYro03ewzY4VshukBaoRrPQglhSnpoBOk7S3-/s1600/10+egyptian-hieroglyphics-louvre.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="243" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuqoGL-coIH5oqbX9XEELpvB2kwtZIlHAnJzbKXpRhpickGqHgVlPU2uUiXb4dVvo1YxVrt0kVoT1EinJyn-ZEmD4TYCyUnAU9aE5L23qKYro03ewzY4VshukBaoRrPQglhSnpoBOk7S3-/s400/10+egyptian-hieroglyphics-louvre.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small; text-align: -webkit-auto;"><i>හීරෝග්ලිපික් අක්ෂර</i></span></td></tr>
</tbody></table><span style="color: #6aa84f;">මේනස් </span>හා ඔහු ගේ අනුප්රාප්තිකයින් ගේ වසර 2500ක් පමණ දීර්ඝ වූ රාජ්ය පාලනය යටතේ ඊජිප්තුව තුළ එතෙක් ලොව නොපැවති තරමේ සංකීර්ණ සංස්කෘතියක් වර්ධනය විය. එකිනෙකට වෙන් වූ නගර තව දුරටත් සියල්ලෙන් ස්වයංපෝෂිත වීම අත්යාවශ්ය නො වී ය. ඒ නගර සියල්ල එකිනෙක මත යැපෙන සහජීවනයකින් යුතු විය. මෙම සමාජය මධ්යයේ දේශපාලනික මෙන් ම ආගමික වශයෙන් ද පාරාවෝ වරු අති මහත් ධනයක් හා බලයක් වර්ධනය කර ගත් හ. පාරාවෝ සාමාන්ය රජ කෙනකුට වඩා ඉහළින් සැලකුණ අතර ක්රමයෙන් ඔහු දෙවියකු වශයෙන් වන්දනාමාන කරන තත්වයකට පත් විය. දැවැන්ත නගර සහ මහා පරිමාණයේ ඉංජිනේරුමය ව්යාපෘති බිහි විය.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFpjfmKCANxq0RWTz_h-qz5V3YjYUefgW-4E8_GZRyx-_K3NbTWh0NaJVFQjlt7wDrir0DnGDl9BbExc94ZHtp5b7wLb54tCFgPW-XGbYAcQnX5XYEBjhrXITso4P6WZhXDNR7S1ab1O3d/s1600/10+narmerpalette2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="232" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFpjfmKCANxq0RWTz_h-qz5V3YjYUefgW-4E8_GZRyx-_K3NbTWh0NaJVFQjlt7wDrir0DnGDl9BbExc94ZHtp5b7wLb54tCFgPW-XGbYAcQnX5XYEBjhrXITso4P6WZhXDNR7S1ab1O3d/s320/10+narmerpalette2.jpg" width="320" /></a>පාරාවෝ වරුන් ගේ අධිරාජ්යය පසුකාලීන ව බිඳ වැටී වෙනත් නව අධිරාජ්යයන් විසින් යටපත් කරනු ලැබී ය. කෙ සේ වෙතත් පාරාවෝ වරුන් පිළිබඳ උරුමය, විද්යාවේ සිට ගෘහ නිර්මාණ ශිල්පය දක්වා විහිදෙන මනුෂ්ය ශිෂ්ටාචාරයේ වැදගත් ම සන්ධිස්ථානයක් ලෙස තවමත් සිහි කරනු ලබයි, ගරු කරනු ලබයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div>මාධව වෛද්යරත්නhttp://www.blogger.com/profile/02686971552046536042noreply@blogger.com6